Amikor LMBTQ+ emberként először gondolunk arra, hogy gyereket vállaljunk, a járatlan út minden izgalma és bizonytalansága a miénk. Beleütközünk jogi nehézségekbe is, amelyeket így vagy úgy át kell lépnünk. Szerencsére Magyarországon ennek ellenére egyre többen vágnak bele a babaprojektbe, és kövezik ki kockáról kockára az utat az utókornak. Ráadásul a Háttér Társaság már kutatást is végzett a témában, ami felméri a terepet és igyekszik elősegíteni a láthatóságot és az érdekérvényesítést. Készítettünk belőle egy nagyon tömör kivonatot.
A Pride hét keretében a Háttér Társaság bemutatta a szivárványcsaládokról szóló kutatását. A hétfői eseményen megtelt ugyan a Bem mozi terme, de a hely alig volt megvilágítva, és egy hangosítást és egy prezit is elbírt volna a téma. Volt, aki hangot adott annak, hogy szívesen találkozott volna szivárványcsaládokkal élőben, és az előadók meg is kérdezték, hogy volna-e igény ilyen találkozásokra, ha szerveznének havonta egyszer. (Igen, volna.)
Summa summarum, a kutatás érdekes, olvassatok bele!
LMBTQ+ embereket kérdeztek arról, hogy nevelnek-e, illetve terveznek-e nevelni gyereket, és ha igen, hogyan. Az 1249 válaszadó nem is tűnik rossz aránynak, de érdemes tudni, hogy a kutatás nem reprezentatív, és többségben vannak a válaszadók között az értelmiségiek és a budapestiek. A társaság azzal is magyarázza ezt, hogy a témában valószínűleg inkább ez a társadalmi réteg érintett, ami lehetséges, de azt is érdemes megfontolni, hogy a melegjogi szervezetek elsősorban ezt a réteget képesek elérni úgy, hogy válaszoljanak is a kérdésekre.
Persze azért van itt előremutatóan izgalmas adat:
A 2010-es kutatáshoz képest a duplájára (18%-ról 36%-ra) nőtt azoknak a szülőknek az aránya, akik nem a korábbi heteroszexuális kapcsolatból való gyereket nevelnek, hanem azonos nemű partnerükkel együtt vállaltak gyereket.
Egyébként a megkérdezettek 62%-a tervezi, hogy a jövőben szülővé szeretne válni és szivárványcsaládban élni.
Hogyan jöhet létre szivárványcsalád?
Lássuk sorban:
- korábbi kapcsolatból származó gyermek;
- mesterséges megtermékenyítés;
- béranyaság;
- örökbefogadás;
- mostoha- vagy nevelt gyermek.
A Háttér kiadványában jól kifejtették mindegyik eset jogi státuszát, lehetőségeit, érdemes beleolvasni (10-16. oldal).
A megkérdezettek szerint milyen változások volnának szükségesek, hogy jobb legyen a gyermeket nevelő vagy gyermekvállalásra készülő azonos nemű párok helyzete Magyarországon?
- Örökbe lehessen fogadni a partner gyermekét;
- a közös örökbefogadás bevezetése;
- ne legyen megkülönböztetés a szexuális irányultság alapján az örökbefogadásra való alkalmasság felmérése során;
- mesterséges megtermékenyítés lehetősége azonos nemű pároknak is;
- a béranyaság lehetőségeinek újragondolása, megfelelő, szigorú szabályozás melletti törvényesítése.
Azt is felmérték, hogy a válaszadók menyire támogatják az egyes javaslatokat az LMBTQ emberek gyermekvállalásának megkönnyítésére. És az eredmény:
Összességében a kutatás oké, és örülünk annak, hogy van, jó egyben látni ezeket az adatokat. Mégis, bár a kiadványban az interjúalanyok személyes történeteiből és válaszaiból is kapunk ízelítőt, valahogy pont a lényeg veszett el a hétfői előadáson: nagyon szőrmentén ugyan érintett konkrét eseteket, de a követhető példákkal kicsit adós maradt. Éppen ezért mi nagyon várjuk, hogy esetleg a közönség elültette a bogarat a szervezők fülébe, és lesz lehetőségünk találkozni időközönként szivárványcsaládokkal, akik szívesen elmesélik a történetüket. Ha lesz ilyen, mi biztosan ott leszünk és beszámolunk róla.
