Két év pereskedés után végre megkapta az őt megillető családi pótlékot a Háttér Társaság ügyfele, aki bejegyzett élettársával közösen neveli három gyermeküket. A kormányhivatal az Alaptörvény kirekesztő családfogalmára hivatkozva még a jogerős bírósági ítéleteket sem volt hajtotta végre, csak teljesítési bírság kiszabása után volt hajlandó intézkedni.
A Háttér Társaság ügyfele bejegyzett élettársi kapcsolatban él párjával, akivel három gyermeket nevelnek közösen: az egyik gyermek az ügyfél vér szerinti gyermeke, a másik két gyermek vér szerinti szülője pedig a bejegyzett élettársa. Az ügyfél a három gyermek után összesen havi 48.000 Ft családi pótlékra jogosult, azonban a kormányhivatal két alkalommal is elutasította a kérelmét.
Az első alkalommal, 2024 júniusában a kormányhivatal azzal indokolta a kérelem elutasítását, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések – ideértve az Alaptörvény L) cikkének – áttekintése után úgy ítélte meg, hogy ügyfelünket csak a vér szerinti gyermeke után illeti meg a családi pótlék, mivel a másik két gyermekkel nincsen családi kapcsolatban. A család alapját ugyanis – írta a kormányhivatal – az olyan szülő-gyermek viszony képezi, melyben az anya nő, az apa férfi. A döntéssel szembeni közigazgatási perben a Budapest Környéki Törvényszék megállapította, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényben szereplő utalószabálynak köszönhetően a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők ugyanúgy jogosultak a közösen nevelt gyermekek után járó családi pótlékra, mint a házastársak. Emiatt a Törvényszék megsemmisítette a kérelmet elutasító határozatot, és új eljárásra utasította a kormányhivatalt, előírva ítéletében, hogy a megismételt eljárásban a kormányhivatalnak abból kell kiindulnia, hogy ügyfelünk – a nevelt gyermekek vér szerinti szülőjének bejegyzett élettársaként – családi pótlékra jogosult.
Azonban a kormányhivatal a neki nem tetsző ítéletet egyszerűen figyelmen kívül hagyta, és a megismételt eljárásban, 2025 májusában ismét elutasította az ügyfél kérelmét. Ezt azzal indokolta, hogy az ítélet nem felelt meg az Alaptörvény és a családok védelméről szóló törvény rendelkezéseinek, amelyek a családot mint egy apából és egy anyából álló, házasságon alapuló intézményként határozzák meg.
Az elutasító döntés ellen az ügyfél képviseletében a Háttér Társaság újra bírósághoz fordult. A Budapest Környéki Törvényszék kifogásolta, hogy a kormányhivatal nem tett eleget a korábbi ítéletben foglalt bírósági iránymutatásnak, ezért 2025 októberében megváltoztatta a kormányhivatal határozatát, és maga állapította meg, hogy ügyfelünk mindhárom gyermekre tekintettel jogosult családi pótlékra.
A kormányhivatal ekkor megpróbálta tovább húzni az eljárást, és az ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, a Kúria azonban nem fogadta be a kérelmet. Bár a felülvizsgálati kérelemnek nincs halasztó hatálya az ítélet végrehajtására, a kormányhivatal a felülvizsgálati kérelem benyújtására hivatkozva továbbra sem intézkedett annak érdekében, hogy az ügyfél megkaphassa a neki járó családi pótlékot és a Törvényszék által megítélt perköltséget. Mivel a kormányhivatal már több, mint két hónapos késedelemben volt, a Háttér Társaság Jogsegélyszolgálata 2026 januárjában a teljesítés kikényszerítése érdekében eljárást indított. Ennek során a bíróság 100.000 Ft teljesítési bírságot szabott ki a kormányhivatalra, amiért az ítéletben foglalt kötelezettségének nem tett eleget.
A bírósági kényszerítés végül eredményesnek bizonyult: ügyfelünk két évvel az első kérelem benyújtása után megkapta az őt megillető családi pótlékot.
Az ügy rámutat arra, hogy bár a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye 17 éve ismert a hazai jogrendszerben, továbbra sem magától értetődő, hogy az állami szervek helyesen alkalmazzák a bejegyzett élettársakra vonatkozó szabályokat. Ebben az ügyben a kormányhivatal még a bíróság egyértelmű iránymutatása ellenére sem ismerte el ügyfelünk jogosultságát, így a családnak újabb bírósági eljárásban kellett kikényszerítenie azt. Az eset jól illusztrálja, hogy az állami szervek diszkriminatív gyakorlata leronthatja a jogszabályokban biztosított jogosultságokat, és ez a jelen ügyben a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő szülők és gyermekeik által alkotott szivárványcsaládot érintette hátrányosan.
