InspirálóKomolyabb

Amikor a szülők elé állsz… Coming out sztorik és tanácsok

Mostanában mindenhonnan ömlik ránk az LMBTQ-ellenes, gyűlöletkeltő propaganda, amit érintettként sokunknak bizony nagyon nehéz hallgatni. Talán eszedbe sem jutott még, de a te zsebedben is ott lapul egy ütős fegyver a gyűlölet ellen: az, ha te is minél több ismerősödnek coming outolsz. A leegyszerűsített, elbutított propaganda főleg olyan embereken tud működni, akinek nincsenek LMBTQ ismerősei – helyesebben akik nem tudnak róla, hogy bizony neki is vannak. Ha te is felvállalod magad minden lehetséges helyen, te is hozzájárulsz, hogy minden heterónak legalább egy tucat érintett ismerőse legyen, akkor pedig semmilyen félretájékoztató, félelemkeltő szólam nem fog hatni rá többé.

Sokan tapasztalják, hogy még ha a barátainknak előbújni nem is olyan nehéz, az idősebb generációk, különösen pedig a saját szüleink előtt már ijesztőbb a dolog. Cikkünk témája a szülők előtti előbújás – hogyan zajlik, hogyan tudsz rá felkészülni, mit mondj és mit tegyél akkor, ha nem úgy alakul, ahogy eltervezted. Amelia Abraham, a Queer Intentions c. könyv szerzője, Riyadh Khalaf, youtuber és a Yay! You’re Gay! Now What? c. könyv szerzője osztják meg velünk tapasztalataikat.

Mindenképp hozzá kell tennünk, hogy jó ilyen pozitív példákkal is találkozni, de ha te még anyagilag kiszolgáltatott helyzetben vagy, és félsz, hogy szüleid az utcára tehetnek emiatt, inkább légy óvatos. A coming out rengeteg pozitív hozadékkal jár, de vannak helyzetek, amikor érdemes kivárni az anyagi függetlenséget a saját biztonságod érdekében.

Forrás: BBC Woman’s Hour Podcast, 2019 május 29.
https://www.bbc.co.uk/programmes/p07bnfmn

 

Amelia

Amelia a szülei előtt az apja feleségének, Tessának coming outolt 18 éves korában, amikor elsőéves egyetemistaként, több rövidebb heteró kapcsolat után először járt lánnyal. Ő szerencsés helyzetben van, mert elég haladó gondolkodású a családja, ennek ellenére nehéz volt meglépni az előbújást. Utólag visszatekintve már sajnálja, hogy annyi rossz érzés, szégyen és félelem volt benne, mert a coming outja végül is nagyon jól sikerült, mostohaanyja nagyon kedvesen és megértően fogadta a dolgot. Tessa pedig a coming out előtt egy héttel már maga is kitalálta, mi a helyzet, úgyhogy tulajdonképpen a “nagy napon” már tudta, miről lesz szó, de megtiszteltetésnek vette, hogy a lány beavatta őt. Kezdettől igyekezett mindent megtenni, hogy Amelia biztos lehessen benne, hogy teljesen elfogadja őt. 

Ameliának az édesanyjával is szerencséje volt, mert ő is nagyon könnyen fogadta a bejelentést.  Egyik hétvégén, amikor a lány hazautazott az egyetemről, a párját is magával vitte, és úgy mutatta be, mint ‘egy barátnőjét’. Vasárnap este aztán az anyukája félrehívta, és halkan megkérdezte: ‘ez a lány nem csak egy barátnő, ugye?’ Nemcsak magától kitalálta, de teljesen el is fogadta első perctől kezdve ezt a tényt, és a világon semmi gondja nem volt vele. Kisebb zökkenők persze a mai napig előfordulnak, mert a szülők gyakran maguk is olyan környezetben nőttek fel, ahol a homoszexualitás szégyellni való volt. Amelia szüleivel is megesik, hogy “egy barátnőd”-ről beszélnek “a barátnőd” helyett, mintha megpróbálnák deszexualizálni a kapcsolatot, ami persze nem esik jól, de mivel látszik, hogy igyekeznek, Amelia nem szokott megsértődni ezeken.

Riyadh

Van, hogy az anyuka maga jön rá, hogy a gyereke meleg. Riyadh 16-17 éves korában kigyúrt pasik képeit nézegette a családi számítógépen, de egyszer elfelejtette becsukni ezeket az oldalakat a böngészőben, az anyja pedig egyből kitalálta, hogy nem a nagyon heteró öccse és nem is a még heteróbb apja lehetett, aki ilyesmit nézegetett, hanem csakis Riyadh. Odament hozzá, és csak annyit mondott: “Tudod, fiam, ha bármit el akarsz nekem mondani, én itt vagyok, elmondhatod nyugodtan.” Riyadh persze rögtön tudta, miről van szó, és teljesen pánikba esett. Annyi szégyen volt benne a melegsége miatt, hogy amikor megértette, hogy az anyja rájött, teljesen összeomlott. Nagy nehezen végül az anyja kihúzta belőle, mi is a helyzet, és Riyadh biszexuálisként coming-outolt – mert akkor még tényleg azt hitte, hogy az. Ezután kilenc hónapon keresztül anya és fia titkolta a fiú apja előtt az egész témát, mert Riyadh apja hagyományos iraki muszlim családban nőtt fel, és mindketten biztosak voltak benne, hogy egy jó nagy adag homofóbia is a családi “örökség” része nála, így nagyon féltek, hogy hogyan reagál majd a hírre. 

Coming out apának

Ez alatt a kilenc hónap alatt Riyadh egyre inkább elhidegült az apjától, és közben rengeteg, rémesnél rémesebb reakciót végigjátszott már a fejében. Attól félt, hogy nem fogja többé szeretni őt, és az is megfordult a fejében, hogy a család becsületének védelmében megöli majd, vagy átnevelő táborba küldi. Végül a valóság kezdetben egy hatalmas sokk volt. Az apja azt mondta: “semmi baj, fiam, helyrehozzuk” - ami annyit jelentett, hogy megtalálják majd a módját, hogy “meggyógyítsák” Ryadh-ot. Az apa még évekig titkolta, hogy valójában a legelső reakciója aznap este az volt, hogy meg akarta ölni magát. Riyadh-nak ezt rettenetes volt hallani, hiszen ő volt az oka, a katalizátora ennek a szörnyű kétségbeesésnek. Azóta azonban rengeteget változott a helyzet. A családban meglévő erős szeretetkapcsolat, a sok-sok tanulás, érzékenyítés után az apja ma már LMBTQ-aktivista, jár a londoni és a dublini Pride-ra, kampányolt az ír TV-ben és rádióban a melegházasság megszavazásakor, meghívja Riyadh pasiját vacsorázni, és úgy bánik vele, mintha a saját fia lenne. Ezért Riyadh azt vallja, hogy ha az ő apja ilyen drasztikus változáson tudott átmenni, és az öngyilkosság gondolatától eljutott addig, hogy kiáll és nyilvánosan menetel az LMBTQ közösségért, akkor bárki meg tudja ezt tenni. 

Amelia esetében az apja felesége, Tessa volt az, aki előkészítette a terepet ahhoz, hogy az apjának is elő tudjon bújni. Mindketten sejtették, hogy kezdetben nem lesz egyszerű, de Tessa biztos volt benne, hogy idővel elfogadja majd Ameliát – szerencsére igaza is lett. Az apuka fő gondja, félelme az volt, hogy nehéz út áll majd a lánya előtt, ami persze igaz is, de Tessának sikerült megértetni vele, hogy bárki bármit mond vagy tesz, akkor sem tudják őt heteróvá gyúrni. Ráadásul ha valakit mindig is szerettünk és mindig is szeretni fogunk, miért akarnánk megváltoztatni őt? 

Nem minden fekete-fehér

Amelia “technikailag” biszexuális, de már tíz éve, a coming outja óta csak nőkkel volt kapcsolata, mert romantikus vonzódást feléjük érez igazán, ezért hol biszexuálisként, hol leszbikusként azonosítja magát. Fontosnak tartja azonban kiemelni, hogy aki valóban biszexuális, annak nagyon fáj, ha azt kapja meg másoktól, hogy “jaj, ez csak egy fázis!”, “majd elmúlik!”, vagy “csak nem vagy egészen őszinte!”, ezért a környezet és a szülők figyelmét felhívja rá, hogy ha valaki biszexuálisnak vallja magát, higgyünk neki, mert ez valóban létezik.

Azt is fontos megemlíteni, hogy senki nem egyszer coming outol, hanem rengetegszer, újabb és újabb emberek előtt. Persze, a szüleinknek talán a legnehezebb, de ezzel koránt sincs vége, hiszen az élet ezer más területén újra és újra meg kell lépni: a munkahelyeden, új ismerősöknek, barátoknak. Így senki ne higgye, hogy ha egy coming outon már túl van, azzal el is intézte az egészet. Sok sztereotípia létezik, pl. hogy a rövid haj és a kockás flaneling azt jelenti, leszbikus vagy, de Amelia például egyáltalán nem illik bele ezekbe. Ő nagyon is nőies nő, ránézésre senki nem gondolná, hogy nem heteró. Viszont vannak leszbikus barátnői, akikről egyből mindenki azt gondolja, hogy leszbikusok – nekik nem is választás kérdése, hogy elmondják-e, vagy sem.

Riyadh szerint amikor egy fiatal először coming-outol, természetes, hogy hirtelen egyszemélyes Pride lesz belőle – minden szivárványos lesz, kitűzőket hordanak és kidekorálják a szobájukat szivárványzászlóval, nem azért mert “túlságosan büszkék” lennének hirtelen, hanem mert úgy érzik, ebben a kezdeti szakaszban, hogy mindenkinek tudnia kell az ő orientációjukat vagy nemi identitásukat, a buszvezetőtől a pincérig – hiszen nehéz belső vívódások vezettek el idáig.

Fontos az is, hogy aki úgy érzi, hogy a családja semmiképp nem fogadná őt el, annak is tudnia kell, hogy meg fogja találni azt az LMBTQ+ közösséget, ami új, választott családként befogadja majd őt.

Kisokos szülőknek

Amelia tanácsa a szülőknek, akiknek a gyereke frissen coming-outolt az, hogy ha nem tudják, hogyan reagáljanak, akkor se mondjanak semmi olyat, amit egy heteró gyereknek sem mondanának, például azt, hogy “de hát én azt akarom, hogy férjhez menj és gyerekeket szülj!”.

Riyadh szerint sokk és gyász is lehet a szülő reakciója, hiszen hirtelen úgy érzi, hogy a gyerek, akinek életet adott, innentől egy teljesen idegen, ismeretlen ember. Ilyenkor fontos emlékeztetnünk magunkat arra, hogy a gyerekünk még mindig ugyanaz az ember, aki eddig volt! Sőt, jobb emberré vált azáltal, hogy nyitott, szabad lett, és meg meri mutatni magát nekünk és a világnak. Most fog tudni igazán kiteljesedni, mert új identitásában végre magára talált, és ettől az egész élete boldogabb lesz. A szülő, ha mindenképpen bántó, fájdalmas dolgokat szeretne mondani, mondja azokat másnak – egy barátjának, egy terapeutának vagy egy LMBTQ-szervezetnek, ahol segíteni tudnak ilyenkor. Ezután pedig hallgassa meg a gyerekét – egyszerűen csendben hallgassa végig, miért és hogyan jutott erre a felismerésre.

Ha a te szüleid, családod is hasonlókon mennek át, az LMBTQI személyek szülei, hozzátartozói Facebook csoportban nagyon sok hasonló helyzetben lévő szülő várja őket. Velük beszélgethetnek a kétségeikről, a kérdéseikről, megoszthatják velük érzéseiket.

 

Forrás: BBC Woman’s Hour Podcast, 2019 május 29.

Összeállította: Selmeczi Nóra

Kapcsolódó cikkek

A weboldal cookie-kat használ. Oké Bővebben

X