Az Autostraddle listájának folytatása az elmúlt évtized legjobb leszbikus* filmjeiről. Az első rész, a második és a harmadik.
20. Blockers / Szűzőrség (rendezte Kay Cannon, 2018)
Amikor először elkezdték reklámozni, a cím alapján mindenki azt hitte, hogy ez is egy prűd komédia lesz arról, hogy a szülők hogyan akadályozzák meg, hogy a gyerekeik valaha is szexeljenek. Valójában azonban izgalmas a történet, és nem egydimenziósak a karakterek, legyen szó a minden lében kanál szülőkről vagy a (queer) kamaszokról, akik egymást támogatják. Kedvencünk az apa-lánya kapcsolat ábrázolása, még sok ilyet szeretnénk látni!
19. A Simple Favor / Egy kis szívesség (rendezte Paul Feig, 2018)
Biztos voltam benne, hogy a barátaim csak szívatnak, és ez a film nem is annyira queer. De tévedtem! Blake Lively szmokingot vesz, de ez még csak a kezdete egy rettentően túlzó, vad és színpadias filmnek, ami csodás. Igazából ez a tökéletes metaforája annak az érzésnek, amikor rájössz, hogy a lányokat szereted, de még nem tudod eldönteni, hogy tetszik-e valaki, vagy olyan szeretnél-e lenni, mint ő (vagy mindkettő), és az agyad egy akciófilm, míg a szíved egy szerelmesfilm, és a kettő találkozik egymással.
18. Booksmart / Éretlenségi (rendezte Olivia Wilde, 2019)
Az Éretlenségi az a barátnős vígjáték, amiről nem is tudtam, hogy ennyire hiányzott eddig. Két tinédzser lány, aki szereti egymást, akik furcsák és viccesek és okosak, akik nem veszekszenek a fiúkon vagy pletykákon. Vicces, könnyed, de tele érzelemmel és ó, nagyon jól bemutatja, hogy mennyire kínos, vicces és szuper tud lenni, ha az ember leszbikus. Egy film a női barátságról, amit nő írt és rendezett, amin ráadásul sokat lehet nevetni.
17. Rafiki (rendezte Wanuri Kahiu, 2018)
A rendezőnő, Wanuri Kahiu 2017-es TED-beszédében már említette az új afrikai filmműfajt, ami aztán a Rafiki sajátja is lett: ez az AfroBubbleGum. Ugyanis elege lett abból, hogy az afrikai filmek mindig csak a háborúról, a pusztulásról, a szegénységről vagy az AIDS-ről szólnak, helyette olyan művészetet képzelt el, ami Afrika örömökkel teli, erős és bulizós arcát mutatja. Így született meg a Rafiki, két szerelmes kenyai lány hihetetlen története, ami az első kenyai film lett, amit a Cannes-i filmfesztiválon bemutattak.
Bár nyilván szó van az országban uralkodó homofóbiáról, a film pontosan olyan, amilyennek a rendezője megálmodta. Gyönyörű, erős színek (figyeljétek a rózsaszín változásait!) és izgalmas zenei világ. De a főszereplők - Samatha Mugatsia és Sheila Munyiva - ragadnak magukkal a legjobban.
16. Suicide Kale / (Búcsúkel) (rendezte Carly Usdin, 2016)
Sötét komédia fényes nappal, ahogy azt queer alkotók látják. Két, a kapcsolatukban teljesen máshol tartó queer pár ül össze egy furcsa ebédre. Mikor találnak egy búcsúlevelet, beindul a dráma, a feszültség, és felszínre törnek az érzelmek. A történet pedig ekkor már egy sokkal tágabb igazságról szól, bizalomról és intimitásról.
15. Princess Cyd (rendezte Stephen Cone, 2017)
Nem is a történet fontos, hanem ahogy elmondja a film, és amilyen érzelmeket átad. Cyd író nagynénjénél tölti a nyarat, ahol megismerkedik a szexi baristával, Katie-vel. Közben az édesanyjára emlékezik, és megtanul tisztelettel nézni Mirandára, a nagynénjére, akit kevésbé mozgat a szex, mint őt. Olyan ezt a filmet nézni, mint visszagondolni egy régi nyárra, és rájönni, hogy valószínűleg az volt életed legjobb nyara.
14. The Favourite / A kedvenc (rendezte Yorgos Lanthimos, 2018)
A rendező, Yorgos Lanthimos híres a szürreális filmjeiről, amik után csak néz az ember, hogy mégis mit látott. Például: tényleg volt egy olyan jelenet, hogy Emma Stone és Rachel Weisz keményen megujjazza az angol királynőt?! És… igen. A másik, ami megdöbbentő, hogy mennyire durvák ezek az angol lady-k - persze, hiszen egy olyan világban kellett túlélniük és megélniük, amelyben egyébként kevés joga volt a nőknek. Lanthimos hála istennek nem úgy láttatja őket, mint a férfi rendezők sajnos túl sokszor. Ők is emberek, teljes valójukban, akik történetesen nők, és akik történetesen jól át- és megbasszák egymást.
13. Mommy is Coming / (Jön a mami) (rendezte Cheryl Dunye, 2012)
Cheryl Dunye filmje egy vicces és kalandos utazás napjaink Berlinjébe. A humora senkit és semmit nem kímél, viszont szexi és tényleg poénos. A queer szexhez írott óda, amiből kitűnik, mennyire fontos Dunye a queer filmek világában - sőt, a filmek világában. A film egy óvszerrel felszerelt fegyverrel kezdődik és egy szexklubban végződik: igen, ennyire szókimondó és kompromisszummentes.
12. The Daughters of Fire / Las hijas del fuego / (A tűz lányai) (rendezte Albertina Carri, 2018)
Lehet-e a pornó feminista és queer? Igen, és ez a film bemutatja, hogyan. Ennek a road movie-nak nincs különösebb története, egy leszbikus párt követünk, ahogy egyre több queer ember, barátok és szeretők csapódnak hozzájuk utazásuk során. Gyönyörű fényképezés, költői narráció. A szex pedig vad, és mindenkihez van egy-két szava. Nézheted úgy, mint egy művészfilmet, vagy úgy, mint egy erotikus filmet, a lényeg úgyis a queer közösség utópiája, amit ábrázol.
11. Second Star on the Right / Segunda estrella a la derecha / (Jobbra a második csillag) (rendezte Ruth Caudeli, 2019)
A rendezőnő első filmje, az Eva + Candela (itt írtunk már róla) is nagyon ígéretes volt. Ez a film alig egy évvel később jött ki, de itt már sokkal magabiztosabb a hangja. Fekete-fehér képekben meséli el egy éretlen biszex nő történetét, akinek a barátai mind előrébb járnak, mint ő. Silvia Varón (aki Caudeli, a rendezőnő múzsája és csaja egyben) humorral, de mégis húsba vágó őszinteséggel játssza a főszereplő Emiliát. Akinek az élete kész káosz, de amit mégis együttérzően mutat be a film.
Forrás: autostraddle.com
Fordította: Kató Juci
