Komolyabb

A bíróság nyilvánította örökbefogadásra alkalmasnak a Háttér Társaság ügyfelét

Amint arról már beszámolt a Háttér Társaság, a bíróságok kivétel nélkül diszkriminatívnak minősítik a gyámhatóságok azon döntéseit, amelyekben kizárólag a szexuális irányultságra tekintettel utasítják el az örökbefogadásra jelentkező meleg és leszbikus ügyfelek alkalmasságát. 2025. november végén a Fővárosi Törvényszék megelégelte, hogy a gyámhatóság a harmadik megismételt eljárásban sem követte a bíróság iránymutatását, és élve a törvényben biztosított jogával maga állapította meg a kérelmező örökbefogadásra való alkalmasságát.

A Háttér Társaság ügyfele még 2020 decemberében, a ma hatályos megszorító jogszabályi környezet hatálybalépését megelőzően kérelmezte egyedüli örökbefogadóként az arra való alkalmasságának megállapítását. A férfi hosszú évek óta él párkapcsolatban azonos nemű élettársával, akivel együtt vesz részt az eljárásban, de mivel a közös örökbefogadásra nincs lehetőségük, csak egyikük jelentkezett. A gyermekjóléti szakszolgálat (TEGYESZ) minden esetben a férfi örökbefogadásra való alkalmasságának megállapítását javasolta, a gyámhatóság azonban ezzel négy alkalommal is szembement: szakmaiatlan, tudományos alapot nélkülöző, előítéletes érvekkel örökbefogadásra alkalmatlannak minősítette a kérelmezőt. Az első három gyámhatósági elutasítást a bíróság ugyan megsemmisítette, és egyúttal új eljárásra utasította a hatóságot, amelynek végkimenetele azonos volt, hiába az egyértelmű bírósági iránymutatás arra, hogy milyen érvek vehetők figyelembe a döntéshozatal során. Mintha az ítéletek leperegtek volna a Budapest Főváros Kormányhivatalának részeként működő gyámhatóság munkatársairól, és 2025. május elején ismételten az ítélettel ellentétes, elutasító döntést hoztak. A határozattal szemben indult bírósági eljárásban a Fővárosi Törvényszék megelégelte, hogy a gyámhatóság már háromszor nyíltan szembeszállt az ítéletével, és élt a szankciós megváltoztatáshoz való jogával: kimondta, hogy a Háttér Társaság ügyfele alkalmas az örökbefogadásra.

A bíróság ismételten elhatárolta az örökbefogadásra való alkalmasságról szóló döntést az örökbefogadás engedélyezésétől: az előbbi az örökbefogadó személyéről és körülményeiről szól, míg az utóbbiban a gyermek mindenek felett álló érdekét kell vizsgálni. A két szakaszban vizsgálandó szempontok azonban nem keveredhetnek, nem lehet hipotetikusan az eljárás azon szakaszában nem ismert gyermek szemszögéből vizsgálni az alkalmasságot. A bíróság hangsúlyozta, hogy „az örökbefogadásra vonatkozó jogszabályok egyike sem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az, hogy valaki a saját neméhez vonzódik, eleve kizárná őt az örökbefogadásra alkalmas személyek közül”. Az a tény, hogy azonos nemű párjával él eleve hátrányt jelent számára, hiszen a magyar jog szerint nem házasodhatnak össze, így az örökbefogadás engedélyezése során – vagyis amikor egy konkrét gyermeknek keresnek örökbefogadót – előnyben kell részesíteni a házastársakat. Azt sem lehet a kérelmező hátrányára értékelni, hogy nem tud anyai mintát biztosítani majd a gyermeknek, hiszen ez az értelmezés „azt eredményezné, hogy egyedülálló személyt egyáltalán nem lehetne örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánítani”, ezt azonban a hatályos jog az egyedüli örökbefogadás lehetővé tételével nem zárja ki. Mivel ismét a korábbi ítélettel szemben, jogellenesen járt el a gyámhatóság, a bíróság megalapozottnak találta az alkalmasság megállapítását.

A Háttér Társaság által képviselt másik ügyben, ahol ugyan még csak egyszer utasította el a gyámhatóság az azonos nemű párjával élő kérelmező örökbefogadásra való alkalmasságát, a bíróság a határozatot megsemmisítő és új eljárásra kötelező ítéletében már kifejezetten figyelmeztette a hatóságot, hogy „a jogerős ítéletében foglaltak mindenki számára – így a közhatalmi szervek számára is – kötelező érvényűek, az ítéletek végrehajtása a jogbiztonság érvényesülésének alapvető feltétele.”

„A bíróságok következetesen érvényre juttatják az egyenlő bánásmód követelményét és megsemmisítik a gyámhatóság előítéletes és diszkriminatív döntéseit. A gyámhatóságok azonban egyszerűen ignorálják a bírósági ítéleteket és továbbra is a kormány kirekesztő álláspontját követik. Ennek az eredményre nem vezető pingpongnak vetett véget a fenti ügyben a Fővárosi Törvényszék az alkalmasság megállapításával, reméljük, a többi hasonló ügyünkben is követik a bíróságok ezt a példát. Elfogadhatatlan, hogy olyanokat kényszerítenek hosszú évekig tartó pereskedésre, akik szerető családot tudnának biztosítani a gyermekvédelmi rendszerben nevelkedő gyermekeknek.” – kommentálta a döntést Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának a vezetője.

Az örökbefogadás szabályai 2021 márciusában változtak meg jelentősen. Azóta a nem házasságban élő örökbefogadásra jelentkezők csak külön miniszteri engedéllyel kaphatnak alkalmas minősítést, tehát nem a szakemberek, hanem egy politikus mondja ki a végső szót az örökbefogadásra való alkalmasság kapcsán. A hatáskörrel rendelkező minisztérium 2024 májusi tájékoztatása szerint a miniszter eddig valamennyi felterjesztett kérelmet jóváhagyott. A Háttér Társaság tapasztalatai szerint azonban az azonos nemű párkapcsolatban élők kérelmei el sem jutnak a miniszterhez, mert a helyi hatóságok lebeszélik az ilyen kérelmezőket a kérelem benyújtásáról, vagy alkalmatlanságot megállapító döntést hoznak. A Háttér Társaság 7 2021 márciusa előtt és azt követően indult eljárásban nyújt jogi képviseletet, ezek közül a bíróság eddig minden esetben – egyes ügyekben több alkalommal is – megállapította, hogy a gyámhatóság elutasító döntése jogellenes volt.

Az azonos nemű párok gyermeknevelésével kapcsolatos társadalmi hozzáállás az elmúlt években jelentősen átalakult Magyarországon. Míg 2019-ben csak 17% értett egyet teljesen azzal, hogy egy azonos nemű pár tagjai is lehetnek jó szülők, 2023 októberében ez az arány már 66% volt. A magyarok 60% úgy vélte: lehetővé kell tenni, hogy az azonos nemű párok is örökbe fogadhassanak.

A Háttér Társaság az azonos nemű párok gyermekvállalását érintő stratégiai pereskedési tevékenységét az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjából finanszírozott, az ÖKOTÁRS Alapítvány és partnerei által lebonyolított Közös értékeink program támogatásával végzi.

Kapcsolódó cikkek

A weboldal cookie-kat használ. Oké Bővebben

X