Őrülten szerelmes vagyok a barátnőmbe, viszont más emberekkel is szexelünk. Nem tudom megszámolni, hányszor kaptam kérdő pillantásokat egy ilyen kijelentés után. Ilyenkor a beszélgetés általában kétféleképp folytatódhat: 1. Hát ez nekem biztosan nem működne. 2. Ó, valószínűleg hamarosan szakítani fogtok.
Megjegyzés: ha tudod, hogy a nyílt kapcsolat nem neked való, attól ez a cikk még neked is szólhat. Nem próbállak arról meggyőzni, hogy neked is nyílt kapcsolatra van szükséged. Viszont ha idáig eljutottál az olvasásban, akkor valószínűleg kíváncsi vagy, hogyan működik és miről is szól. Azért vagyok itt, hogy ezekre a kérdésekre válaszoljak.
A nyitott párkapcsolat sokféle lehet. A mi kapcsolatunk alapja, hogy elkötelezett pár vagyunk, szerelmesek, közös jövőt és gyerekeket tervezünk. És néha más emberekkel is szexelünk. Megállapodtunk abban, hogy szabadon randizhatunk a kapcsolatunkon kívül is.
Először is tisztázzunk valamit: poliamóriáról van szó? Nem, a poliamória más. Azt jelenti, hogy az egyik vagy mindkét fél az elsődleges kapcsolaton kívül is keres szeretetet és elkötelezettséget, így nemcsak a más emberekkel való szexről szól, hanem több elkötelezettebb kapcsolatról is - nyíltan.
Miért nem akarunk monogámok lenni?
Az életemben a szabadságot értékelem a legtöbbre. Mindannyian tudjuk, hogy egy párkapcsolatban mindkét partnernek áldozatokat kell hoznia. Ha többet nyerünk, mint veszítünk azzal, hogy elkötelezzük magunkat, akkor azt gondoljuk, megéri.
Mondhatnátok, hogy a monogámia is szabad döntés, és szabadságunk egy részének feladása nem jelent áldozatot egy elkötelezett kapcsolatért. Tiszteletben tartom ezt a véleményt is. Mi viszont egy boldog, etikus, nem monogám kapcsolat mellett döntöttünk, és nekünk ez tökéletesen működik.
A barátnőm hozzám hasonlóan gondolkodik: szüksége van a szabadságára. Én azt kívánom neki, hogy tapasztalja meg és fedezze fel az élet jó dolgait. Az utolsó, amit megtennék, hogy ebben bármilyen módon korlátozzam őt. Azt akarom, hogy boldog legyen, és képes legyen feltárni a szexualitásának azon oldalait is, amelyeket én nem tudok neki megadni. Ugyanezt kívánom saját magamnak is. Azzal, hogy megadja nekem ezt a szabadságot, a párom radikálisan megbízik bennem, és ez az érzés magasabb szintre emeli a kapcsolatunkat.
Egy nyitott kapcsolat elindítása vagy a monogámról nem monogámra történő váltás mindig két ember döntése. Más esetben megcsalásról beszélünk. Hosszú beszélgetések, a másik és saját korlátaink ellenőrzése és mindenféle megállapodások után együtt hoztuk meg döntést. Gyakran visszatérünk rá, és újra átbeszéljük. Nem mindig könnyű középutat találni, de megéri! Egyébként egy, a házaspárok körében végzett tanulmány szerint a nyílt házasságban élő párok 76 százaléka "átlagosnál jobbnak" vagy "kiemelkedőnek" nevezte kapcsolata minőségét.
Nem vagy féltékeny?
Természetemnél fogva nem vagyok féltékeny típus, ezért sokat gondolkodtam rajta: mi is a féltékenység? A birtokláshoz van köze? Valami olyan, ami a saját egyediségünkkel és különlegességünkkel kapcsolatos? Valaki Nagy Ő-jének lenni? A magyar nyelv két hasonló, de mégis eltérő jelentésű szót különböztet meg: irigység és féltékenység.
Megfigyelem az érzéseim: féltékeny vagyok-e arra, hogy a barátnőm hármasban szexelt gyönyörű lányokkal, vagy irigylem miatta? Az utóbbit éreztem. Örülök, hogy párom jól érzi magát. Mintha görkorcsolyázni ment volna a legjobb barátaival, és a sérült bokám miatt nem tudtam volna csatlakozni hozzá. Ami boldoggá teszi - boldoggá tesz engem is.
Az elején nehéz volt a potenciális szeretőit nem versenytársnak tekinteni. A bizonytalanság alattomos érzése bekúszott a fejembe: mi van, ha szexel valakivel és beleszeret, vagy jobb a szex és elhagy engem? De a félelemre csak egy magyarázat van: a saját bizonytalanságom. Ennek semmi köze az ő választásaihoz.
Épp ellenkezőleg: mivel nap mint nap engem választ minden más lehetőség ellenére, megbecsülve és szeretve érzem magam.
Vannak korlátok / határok?
Dönthetünk úgy, hogy a partnerünk helyett mással töltünk időt? Ha igen, milyen gyakran és mennyi ideig? Szexelhetek a barátaimmal? Hol van a határ? Minden pár maga határozza meg a saját szabályait, amik több tényezőtől is függnek. Nem minden szabály vonatkozik minden párra, ezeket mindenki maga dönti el - íme néhány példa:
- Nem szexelünk közös barátokkal.
- Nem találkozunk másokkal, amikor az elsődleges partner a városban van.
- Nem szexelünk védekezés nélkül.
- Tájékoztatjuk egymást arról, hol vagyunk.
- Megosztjuk az érzéseinket a harmadik félről, vagy egyáltalán nem beszélünk róluk?
- Heti hányszor randizhatunk másokkal?
- Nem szexelünk olyan partnerrel, aki különböző nemű, mint az elsődleges partner.
- A harmadik félnek tisztában kell lennie az elsődleges partner létezésével.
- Valószínűleg a leggyakoribb: nincs szex a közös ágyunkban.
Ezek közül van, ami vonatkozik ránk és van, ami nem.
Nem fognak a barátaim elítélni?
Valóban aggasztott bennünket, hogy mások hogyan ítélik majd meg a döntéseinket anélkül, hogy ismernék a teljes hátterünket. Vannak olyan barátaink, akik még mindig nem értik, de elfogadják. Vannak, akiket nem nagyon érdekel, de tudják, hogy nem akarnak olyan kapcsolatot, mint a miénk. Néhányan pedig már nyílt kapcsolatban voltak, amikor megtudták. Vannak olyan barátaim is, akik a kapcsolatuk megnyitása után szakítottak. Mindketten azt mondják, hogy a szakítás nem azért történt, mert megnyitották a kapcsolatot, hanem fordítva. Szét kellett szakadniuk, és érezniük kellett a szabadságot. A más emberekkel való együttlét alatt jöttek rá, hogy egymás nélkül jobban érzik magukat. Még mindig imádják a nyitott kapcsolatokat.
A döntés megszületett, de hogyan találunk másodlagos partnereket?
Lányokkal való találkozáshoz többnyire a HERt vagy a Tindert használom, mivel leszbikus partik nem lehetségesek, mióta a Covid-19 elkezdett terjedni Magyarországon. A legfontosabb, hogy jól érezzük magunkat! De felelősségteljesen. Ezért minden félnek tisztában kell lennie a helyzettel. Az első dolog, amit elmondok, amikor találkozom valakivel, aki tetszik: „nyitott kapcsolatban vagyok”. A reakcióból kiderül, hogy lehet-e belőle valami, vagy nem. A legtöbb lány már előre tudja, mit remél egy új találkozástól. Sokan monogám partnereket keresnek, sokan nem hajlandóak osztozni, de még így is sokan maradnak, akikkel lehet jól szórakozni.
Ezek az randik csak egyszeri alkalmak vagy kialakulhat valami komoly?
Mindkettő. Néhány lánnyal barátok maradunk extrákkal. Nekem ilyen volt Gréta, egy külföldi orvostanhallgató, akinek én pont az anyanyelvét tanulom, ő pedig a tanulmányai miatt nem akar komoly kapcsolatot, mivel egyszerűen nincs ideje rá. Így módom van a német teljeskörű gyakorlására. Mindketten nyerünk valamit, mindenki boldog.
Vannak azonban ennél sokkal komplikáltabb helyzetek, mivel nem mindenki hajlandó tiszteletben tartani az elsődleges, elkötelezett kapcsolatomat.
Egyszer nagyon kellemetlen helyzetbe kerültem, mert egy olyan lánnyal voltam, aki nem vette komolyan a párom iránti elkötelezettségemet. Jól éreztük magunkat együtt, ami a maga módján lenyűgöző volt. Mindkét belső combomat véraláfutások borították az együtt töltött szenvedélyes éjszaka után. Viszont azt gondolta, hogy elhagyom érte a páromat, vagy a párom hagy el, amikor rájön, hogy „megcsaltam”. Annak ellenére, hogy többször elmagyaráztam neki a nyílt kapcsolatom mibenlétét, nem hitte el. Teljesen összezavarodott. Próbáltunk barátok maradni, de sikertelenül.
Sok munkának tűnhet.
Igen, egy monogám kapcsolatnál összetettebbnek tűnik, de ez valóban így van? Flörtölhetünk egymás előtt, megoszthatjuk a Tinder matcheket és mindent megbeszélhetünk. Nincs okunk bizonytalanságra, féltékenységre, félelemre és nincs okunk arra, hogy bármit is elrejtsünk egymás elől, vagy hazudjunk. Nem ez az a szintű bizalom, amire mindenki vágyik? Én biztosan.
