Inspiráló Komolyabb Kult

Példaértékű queer slam poetry a nagyvilágban

A költészet azóta velünk van amióta feltaláltuk a szavak ritmusra történő ütemezését, és érzéseink rövidebb, személyesebb módon való kifejezését. Képzelhetjük, hogy a formája milyen sokat változott azóta. Ma már  nem szükséges a kortárs verseknek a korábbi korszakok által diktált, szigorú szabályoknak megfelelniük. Ha versekről beszélünk, ne gondoljunk arra, hogy soraiknak kizárólag ragrímekre kell végződniük, vagy egyenletes sorokba kellene rendeződniük. 

A vers tényleg mindenkié. Sőt, azoknak a fiataloknak is eszközévé válhat, akik a klasszikus versek megszokott témáival nem tudnak már azonosulni. Így a posztmodern irodalomba tartozó slam poetry vagy más néven spoken world poetry kielégíti a szociális, politikai és mentális egészség témája iránt érdeklődők illetve a klasszikus vers híveinek igényeit is.  

Európában önálló műfajként az 1980-as években jelent meg, Magyarországon 2006-ban rendeztek először slam poetry rendezvényt Budapest Slam címmel. Hírnevét lassan, de biztosan a 2010-es években kezdte elnyerni. A hazai slammerek közül a leghíresebbek Süveg Márk (Saiid) és Kemény Zsófi költő. 

Joggal lehetne kérdezni, ha a jelenlegi problémákkal foglalkozó verseket írnak, miért  van viszonylag kevés LMBTQ+ téma a hazai porondon? Alkalmanként ugyan hallhatunk ehhez kapcsolódó költeményeket (például 2019-ben a Budapest Pride megnyitóján NoÁr előadásában, aki bár nem queer, de fontos témákat érintett, amit ITT nézhettek újra), mégis elenyésző szám ez, ahhoz képest, amennyire szükség lenne. Erre valószínűleg még várnunk kell, ha már biztonságosan előbújhatnak a költőink, de addig nézzünk pár külföldi példát. 

Joanna Hoffman

Gyakran első szám második vagy harmadik személynek írt költeménnyel szólalnak meg a slammerek, amit sokszor heves gesztikulációk és emelkedett hangszín követ. Nem meglepő, hisz saját élményeikről szólnak. 

Magyar fordítás:

Joanna Hoffman: Pride (Büszkeség)

„Szóval, amikor a heteró barátom megkérdezi tőlem, miért nincs heteró pride, azt mondom neki: „Nem lehetsz olyasvalamire büszke, amiért soha nem kellett megküzdened.”
Hiszen gondoljunk csak minden oldalvonalról megtekintett esküvőre,
minden megszorítással bíró mesére,
minden olyan beszúrása, hogy ez egy választás, hogy ez csak egy ideiglenes állapot, hogy undorító vagy,
minden szégyenre, ami duzzadó fojtással takarta nyakamat,
minden meleg gyermekre, aki elhitte, már semmitől nem lesz ez jobb,
mert az otthon annyit jelentett, hogy letörsz

magadról mindent,
ami nem illik bele abba, aminek  lenned kellene.”

Denice Frohman

Denice Frohman lírája elsőre inkább tűnik a stand up és a vitatkozás elegyének, mint költészetnek, de slam poetry közben gyakran elragadják az előadókat a saját tapasztalataik, emlékeik, (sokszor kiabálva mondják el verseiket), így  nem meglepő ez az előadásmód sem: 

Magyar fordítás:

Denice Frohman: Dear Straight People! (Kedves heteró emberek!) 

„Kedves heteró emberek,
Ti vagytok az oka annak, hogy nem bújok elő "a rejtekhelyemről".
Ti vagytok az oka annak, hogy van egyáltalán  szekrényünk/búvóhelyünk, mikor nem is szeretem azokat,
De a lakás többi részét megoszthatatlan térré tettétek,
És most egy vendégnek érzem magam a saját házamban.

Kedves heteró emberek,
Szexualitás és (társadalmi) nem?
Két különböző dolog sokféleképpen kombinálva
Ha páratlan zoknit veszel fel, megérted.”

Ethan Smith

Végül egy példa a személyes levelek hangnemében írt slammre, amit a transznemű Ethan Smith múltbéli énjének, Emilynek írt:

Magyar fordítás:

Ethan Smith: A letter to a girl I used to be (Levél a lánynak, aki voltam) 

„Nem vagy itt (Emily, már csak Ethan van)
A legtöbb barátom eddig még a nevedet sem hallotta
Hat hónapja próbálom ezt a levelet megírni
Még mindig nem tudom eldönteni, hogy egy bocsánatkérésnek kellene lennie vagy sem
Viszont most már soha nem fogod hallani, hogy "Emily Smith"-t mondanak a diplomaosztódon
Megházasodsz vagy gyermeked születik”

 

Nem pont ilyen verseket elemeztetek irodalomórán ti sem, ugye? Reméljük, eljön az idő, hogy a slam (és a kortárs költészet úgy általában) jobban bekúszik az iskolai tantermekbe is. De addig is: hajrá magyar queer slammerek, bontogassátok a szárnyaitokat!

Kapcsolódó cikkek

A weboldal cookie-kat használ. Oké Bővebben

X