Ha külföldön azonos nemű pároddal házasságot kötöttél, akkor azt Magyarországon nem ismerték el bejegyzett élettársi kapcsolatnak még kérelemre sem. Az Alkotmánybíróság végre húzott egy váratlant, és június 3-án megállapította, hogy mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt, hogy a jogalkotó nem biztosítja az azonos neműek között külföldön kötött házasságok bejegyzett élettársi kapcsolatként történő hazai elismerését.
Ez a döntés hosszú évek pereskedése után született meg. Két esetben is kimondta magyar bíróság, hogy a külföldön kötött házasságot Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatként kell elismerni, azonban a Kúria mindkétszer hatályon kívül helyezte az ítéleteket mondván, nincs kifejezett jogi rendelkezés arra, hogy a házasságokat bejegyzett élettársi kapcsolatként ismerjék el. Az Alkotmánybíróság most azt mondta ki, hogy a jogalkotónak meg kell alkotnia azokat a szabályokat 2025. október 31-ig, amelyek lehetővé teszik az azonos nemű párok által külföldön kötött házasság bejegyzett élettársi kapcsolatként való elismerését és anyakönyvezését. A döntés itt érhető el: https://alkotmanybirosag.hu/a-legfrissebb-dontesek/ab-hatarozat-mulasztas-megallapitasarol/
Örüljünk hát ennek a sikernek, hiszen egy picit közelebb kerültünk ahhoz, hogy Magyarországon szexuális irányultságtól vagy nemi identitástól függetlenül azonos jogok illessenek meg mindenkit.
Egyébként sokszor tapasztalom azt, hogy az emberek nem is tudnak a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének létezéséről, pláne nem arról, hogy milyen jogokkal jár, miben különbözik a házasságtól, pedig az azonos nemű pároknak 2009. július 1-től van lehetősége Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni. A bejegyzett élettársi kapcsolat funkciójában és joghatásaiban a házassággal nem azonos, de ahhoz hasonló társkapcsolati forma. Az Európai Unió 27 tagállama közül 16 ismeri el az azonos neműek házasságát, azonban Bulgária, Litvánia, Lengyelország, Románia, és Szlovákia joga még az élettársi kapcsolat bejegyeztetését sem teszi lehetővé.
A bejegyzett élettársi kapcsolat a magyar jog szerint vagyonjogi és öröklési szempontból nem különbözik a házasságtól, a bejegyzett élettársak úgyanúgy örökölhetnek egymás után, és létesítés esetén automatikusan közös vagyon jön létre, ha másként nem rendelkeznek, valamint ugyanazokra az adó-, szociális-, munkajogi és bevándorlási kedvezményekre jogosultak, mint a házastársak.
Ez eddig nagyon jól hangzik, de sajnos a névviselés, az örökbefogadás, és gyermeknevelés terén semmilyen jogot nem biztosít ez a kapcsolat, hiszen a bejegyezett élettársak nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen örökbe, még egymás gyermekét sem, és nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben. A születési név megváltoztatására ugyan minden magyar állampolgárnak lehetősége van, de a bejegyzett élettársak számára ez nem kínál valódi megoldást, mivel a kérelem indoklását az illetékes hatóság alaposan mérlegeli.
A szertartásra ugyanúgy házasságkötő teremben kerül sor, nagyjából hasonló a menete, mint a házasságkötésnek, és a felekre van bízva, hogy milyen körítéssel szeretnék összekötni életüket, szeretnének-e például bevonulni a közös dalukra, pezsgős koccintást, gyertyaöntést, netalántán egy Paulo Coelho idézetet. 🙂 Szóval igazán szépen meg lehet ünnepelni a nagy napot. A következő írásomban bejegyzett élettársakkal folytatott beszélgetésemet olvashatjátok a nagy napjukról.
