Galgóczi Erzsébet a Kádár-korszakban a befolyásos barátok és támogatók révén is publikálhatott. Paraszti családból származott, ami a korszakban sokat emelt a presztízsén, életútja pedig jól illeszkedett a korszak hivatalos korszellemébe. Parasztlányból kétszeres József Attila-díjas írónővé vált, és az Írószövetség vezetőségi tagja lett.
Kevesen tudták róla, hogy a fiatal Galgóczi Erzsébet sokáig küzdött a másságával, és szinte undorodott önmagától. Ez az önmeghasonlás három sikertelen öngyilkossági kísérlethez vezetett. Évek telnek el, mire nekiáll egy olyan regénynek, amely megtöri a kollektív hallgatást. Egy olyan történetet mesél el, amely mélyen a legbelső lelkivilágából fakad. A tabudöntögető kisregény kiadásának helyzetén némileg könnyített, hogy a cenzúra a nyolcvanas évek elejétől elnézőbbé vált, és a megjelenést az is segítette, hogy az 1962-es törvénymódosítás kimondta: nem von maga után büntetést, ha valaki a saját neméhez vonzódik, azonban a homoszexualitást továbbra is deviáns viselkedési formának tekintették. Így napvilágot láthatott a Törvényen kívül és belül című kisregény, amely nemcsak egy leszbikus szerelmi kálvária története, hanem az ötvenhatos események utáni megtorlás mementója is egyben.
A magyar–jugoszláv határon agyonlőnek egy emigrálni akaró újságírónőt, Szalánczky Évát. Marosi János főhadnagy, aki egykoron udvarolt Évának, nyomozni kezd az ügyben, felutazik Pestre, hogy beszéljen mindazokkal, akik ismerték Évát, és megtudja, mi vezetett el idáig. Megismerkedik Líviával, aki egykor Éva szerelme volt, és aki súlyos lelki terheket hordoz. Lívia mesélni kezd Szalánczky Éva utolsó időszakáról, a kapcsolatukról és arról, hogyan szivárog be a politikai állásfoglalás a magánéletbe, miképpen torolja meg magát az, ha valaki nem akar megalkudni. Mert Szalánczky Éva ilyen nő volt, és a forradalom után mellőzötté vált. Temérdek elutasítás után sikerül elhelyezkednie az Igazság című lapnál, de itt is kezd kifele állni a szekere rúdja a tényfeltáró riportjai miatt, amelyek nem kevés éles politikai kritikát is tartalmaznak. Az sem segít helyzetén, hogy beleszeret munkatársába, Líviába.
A Törvényen kívül és belül így egyszerre szól egy tiltott szerelemről, a személyes szabadság kereséséről és arról, milyen következményekkel járhat, ha valaki egy olyan korban próbál önazonos maradni, amely ezt nem teszi lehetővé. Galgóczi Erzsébet története a magánélet és a politika összefonódásán keresztül ma is fontos kérdéseket vet fel.
