Még egy Pride-beszámoló? Igen! Lehet elég a Pride-ból? Nem!
Idén májustól szeptemberig jó pár ízelítőt kaptatok Európa különböző Pride-jairól: elkalauzoltunk titeket Maspalomasba, Berlinbe, Bergenbe és most Trondheimbe. Norvégia leghíresebb egyetemi városában szeptember elején kerül megrendezésre a Pride, ahogy korábbi cikkünkben írtunk róla. Az idei Pride programjai között volt leszbikus hangout, ingyenes popcornos mozizás, open mic est, kutyás kirándulás, dragshow és buli – csak hogy néhány dolgot említsünk. Fantasztikusan felemelő volt ez az egyhetes eseménysorozat, úgyhogy hadd emeljünk ki egyet részletesebben is: az “Illegális másság” című panelbeszélgetést.
A szórakoztató eventek mellett minden Pride-nak célja, hogy komolyabb események is felkerüljenek a programba. Idén az “Illegális másság” volt az egyik ilyen esemény, amelyet az Amnesty International és a Skeiv Verden (“Meleg világ”) szervezett. A három panelista egyike Anna volt, a qLit és Magyarország képviseletében, aki a magyar LMBTQ-helyzetet és az önkéntes szervezetek kihívásait mutatta be. Rajta kívül a szír származású Amr beszélt szíriai és libanoni élményeiről és az LMBTQ-menekültek helyzetéről. A panel harmadik tagja pedig az Oslóban élő Aasmund volt, aki norvég veterán aktivistaként arra reflektált, hogy a magyarországi és közel-keleti küzdelmek mennyiben csengenek egybe az 1960-as évek Norvégiájával, amikor még illegális volt a homoszexualitás. (Röviden: nagyon.)
A téma komolysága és keserűsége ellenére jó hangulatú volt beszélgetés, amelynek egyik fő konklúziója, hogy nem szabad megállni – még olyan helyeken sem, mint Norvégia, ahol már sokan azt hiszik, nincs értelme a Pride-nak, hisz “egyenlő joga van mindenkinek”.
De csüggedni sem szabad, olyan helyeken sem, mint Magyarország, hisz – ahogy a lengyel származású moderátor emlékeztetett – a két éve LMBTQ-pokolnak tűnő szülőhazájában most már jóval biztatóbb a helyzet. Semmi sem örök!
