Tudtátok, hogy ma már nemcsak a száraz novembert, hanem száraz januárt is lehet tartani? Sőt, igazából bármelyik hónapot vagy időszakot, ha úgy érzed szükséged van rá.
Ez a fogadalom vagy jelenség az alkoholfogyasztás teljes megszüntetését célozza meg az adott hónapra. Előfordulhat ugyanakkor, hogy nem teljes absztinencia a cél, csupán a mennyiség vagy az ivás gyakoriságának csökkentése. Ebben az esetben “nyirkos hónapról” beszélünk.
Hasznos kihívás lehet, pláne, ha úgy érzed, hogy a szeszes italok egyre meghatározóbb szerepet játszanak az életedben, például napi szinten fogyasztod őket, úgy érzed nem tudsz leállni és/vagy a szorongás csökkentésének egyetlen módjává válik.
Társadalmi megítélés
A II. világháború utáni társadalmi változások következtében a nők egyre függetlenebbé váltak és az alkohol is egyre népszerűbbé vált körükben. Az alkohollal foglalkozó cégek is érzékelték a változást, és a vezető női magazinok is elkezdték reklámozni a vonzó nőket egy pohár itallal a kezükben. Bizonyos italoknak (pl pezsgő vagy koktélok) elkezdtek feminin jelentést is tulajdonítani, ezzel téve egyre vonzóbbá és legitimmé az italozást a nők számára is.
A nők ugyanolyan régóta isznak alkoholt, mint a férfiak, fogyasztásukat többnyire mégis más mércével mérik. Sőt, nemcsak férfi-nő, hanem nő-nő között is változhat az alkoholfogyasztás társadalmi megítélése. Míg a közösségi oldalakon trendinek számító “wine mom” (felső középosztálybeli, magasabb árkategóriájú italokat fogyasztó kisgyermekes anyák) jelenség, vagy a huszonéves, bulizás közbeni italozás látszólag nagyobb elfogadásnak “örvend”, addig a kevésbé jómódú középkorú vagy idősebb nők esetén már nem ennyire elnéző a társadalom.
A megkülönböztetés ellenére a női alkoholfogyasztáshoz társuló stigma nem tűnt el, és mivel a szerhasználat gyakran szégyenérzettel társul, könnyen eljuthatunk az otthoni, magányos, sok esetben titkolt “zugivásig”.
LBTQ+ nők és az alkohol
Különböző kutatások szerint a nők körében elég nagy különbséget lehet felfedezni az LBTQ+ illetve a heteroszexuális nők szerhasználattal kapcsolatos szokásai között gyakoriság, mennyiség és a használat motivációi tekintetében. Míg a nagyivás a heteroszexuális nőknél inkább csak a 20-as éveikig jellemző, addig az LBTQ+ nőknél a 30-as és 40-es éveikben is eléggé általános jelenség. A National Lesbian Health Care Survey (Országos Leszbikus Egészségügyi Felmérés) szerint a leszbikus nők 25%-a hetente több alkalommal, 6%-uk pedig naponta iszik.
A kutatás szerint a legmagasabb rizikó az ivásban a biszexuális nőket érinti, amely szakértők szerint a náluk nagyobb arányban előforduló stresszre vezethető vissza. Számomra ez azért meglepő, mert azt gondolnám, hogy a melegeket gyakran érintő ún. kisebbségi stressz inkább jellemző a leszbikus nőkre, mint biszexuális társaikra.
A nők többsége leginkább hiányok, érzelemszabályozási nehézségek vagy olyan érzések kezelésének nehézsége miatt nyúlnak az alkoholhoz, mint a szomorúság. Sokszor a női alkohol problémák hátterében valamilyen kezeletlen trauma húzódik meg.
Hogyan ismerd fel a problémát? Mik az intő jelek?
Érdemes leszögezni, hogy az alkoholfogyasztásnak nincsen a fizikai egészségre nézve semmilyen pozitív hatása. Ez akkor is így van, ha helyenként azt olvassuk, hogy a WHO ajánlása szerint napi egy pohár bor esténként (itt általában a vörösre gondolnak) kifejezetten egészséges.
Komoly probléma szerintem két esetben fordul elő: egyrészt, ha valaki napi szinten fogyaszt alkoholt, illetve akkor, ha az illető nem tud mértéket tartani, tehát rövid időn belül túlzott mennyiségű alkoholt iszik meg. Utóbbi esetben akár az életet veszélyeztető alkoholmérgezéses állapot is kialakulhat, amikor fontos orvosi segítséget kérni és mentőt hívni.
A napi szintű alkoholfogyasztás már általában nem(csak) az élvezetről, ellazulásról szól, hanem arról, hogy bizonyos kellemetlen érzések elnyomására, tompítására használjuk a szert.
Hogyan és hol tudsz segítséget kérni?
Többféle helyen és módon lehet segítséget kapni addikció esetén – ez függ a súlyosságtól, személyes preferenciáktól és anyagai lehetőségeidtől. Az addiktológia ellátórendszeren belül léteznek pszichiátriai és addiktológiai gondozók, intézetek (az egyik legismertebb Budapesten a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet) és alapítványok által működtetett elvonók, ahol addiktológusok, addiktológiai konzultánsok és erre szakosodott pszichológusok dolgoznak. Magánellátásban pszichiáterhez, addiktológushoz (ha orvosi segítségre van szükséged) vagy pszichológushoz (ha szenvedélyed lelki okait szeretnéd feltárni és közösen kidolgozni a felépüléshez vezető lépéseket) érdemes fordulni. Léteznek olyan anonim módon működő online és offline önsegítő csoportok, amelyek 12 lépéses program alapján működnek, mint pl. az AA – Anonim Alkoholisták, ACA – Alkoholisták Felnőtt Gyermekei, AL-ANON – Családi Csoport, NA – Narkotics Anonymous.
Ha úgy érzed, hogy gondjaid vagy nehézségeid adódtak az alkohollal vagy más szerrel kapcsolatban, akkor kérj segítséget és merj róla beszélni. A szégyen fő ellenszere a büszkeség, ami a bátor szembenézéssel kezdődik.
