Az internet és az internetes ismerkedés nem csak a fiataloké - bár erről néha hajlamosak vagyunk elfeledkezni. Leszbikusként ismerkedni eleve nem könnyű, és az már csak ráadás, ha valaki vidéki és nem tud csak úgy felugrani a nagyvárosokba a leszbikus programokra, vagy már túl van a bulizós korszakán, esetleg már benne jár az anyuka-nagymama korban.
A járványhelyzet a külvilághoz való kapcsolódást, a kapcsolatteremtést még nehezebbé tette, leginkább digitális eszközökkel tartottuk egymással a kapcsolatot. Jellemzően a középkorú vagy annál idősebb nők szakadtak el, váltak hangtalanná és újra láthatatlanná számunkra és fordítva: ők sem tudtak kapcsolódni a közösséghez. Utazni nem lehetett, közösségi alkalmak nem voltak. A fenti okok közül bármelyik közre játszhat abban, hogy az online ismerkedés fele fordul valaki - és akkor még nem beszéltünk arról, amikor nem a szükség hozza ezt, hanem egyszerűen a kíváncsiság, újabb ajtók kinyitása.
A lehetőség adott, de belekezdeni talán nem is olyan könnyű. Az internet, a különböző eszközök, applikációk használata a fiatalabb korosztálynak már magától értetődő, de annak, aki esetleg eddig e-mailezésen kívül nem sok mindenre használta a gépét/telefonját, kihívásokkal teli lehet. “A megfelelő oldalak, applikációk megtalálása, a beállítások nem voltak egyertelműek: ki láthatja a profilomat, ki olvashatja el, ki láthatja a képeket” - mesélte Kamilla (51).
Elsőre talán félelmetes, de izgalmas élmény belevágni az online ismerkedésbe. A technikai részletek, tapasztalatok, az eszközök kezelése és a lehetőségek viszont személyenként, akár életkortól, akár lakóhelytől, sőt közösségtől is függenek. Cikkünkben tizenkét, 39 és 71 év közötti, nőkkel ismerkedő nőt kérdeztünk saját tapasztalataikról, legjobb és legrosszabb pillanatokról, nehézségekről, így első kézből hallottuk, valójában mi a helyzet az online ismerkedés terén.
A megkérdezettek közül sokan már a koronavírus előtt is használták az internetet társkeresésre, többen akár már a 2000-es évek második felétől. Szóba került a szépemlékű angyalkak.hu és pride.hu, a Pinkvanilla, Melegrandi és persze nem hiányozhatott a Tinder és az OKcupid sem a sorból. Mivel a választék nem nagy, az idősebbek is alapvetően ugyanazokat a felületeket használják, mint a fiatalabb korosztály. Sokan továbbra is a személyes ismerkedést preferálják persze (workshopok, programok, buli, stb), de most, hogy ezeknek a lehetősége erősen korlátozott, az online ismerkedés nagyobb súlyt kapott.
A vidéki interjúalanyainknál kézenfekvő volt, hogy korábban is többet ismerkedtek az interneten, ez valószínűleg korosztálytól függetlenül igaz lehet minden leszbikusra, akik nehezebben jutnak el a leszbikus programokra. Ezen kívül még egy fontos ok előkerült: aki még nincs benne a leszbikus körökben, és nem érzi elég komfortosnak azt, hogy a 0-ról kezdjen élőben ismerkedni, annak az online szuper megoldás lehet. Ahogy azt több interjúalanyunk is említette, a társkeresés valójában nemcsak társkeresésre jó, hanem beszélgetésre, barátkozásra is - és aztán ki tudja, melyik barát egyik barátnője lesz a nagy Ő?
Sokak számára az online ismerkedés egy teljesen új világ kapuját nyitja ki - és ebbe soha nem késő belevágni. Ahogy Márti (67) mondta: “nagyon nehéz ott is, de reményt ad.”
Tapasztalatok
Összeszedtünk pár jellemző tapasztalatot, amit az interjúk során hallottunk. Éva (46) röviden úgy foglalta össze, hogy “az embereknek fontos a külsőség”. Editnek (47) vegyesek az érzései: “korábban azt tapasztaltam, hogy nagyon sokan rejtőzködnek, nem tesznek ki legalább egy fotót. Sokszor napokig nem válaszoltak, vagy semennyire sem méltattak. Viszont többször kellemesen elcsevegtem olyanokkal, akikkel aztán mégsem találkoztunk.“, Lilinél (47) kicsit más a helyzet: “vannak jó élményeim is, sokféle emberrel lehet kapcsolatba kerülni, még ha párkapcsolat elég ritkán is lesz belőle.” Az életkor néha itt is nehezítő tényező. Zozi (71) szerint “az életkorom miatt a megkeresettek jó része elutasít”, de Vali is hasonlóról számolt be: “a korosztályom, a Melegrandin legalábbis, többnyire nem tesz fel képet, rövid a bemutatkozásuk. Ez frusztráló.”
Bár sok a buktató, de mindenkinek van legalább egy vicces, abszurd vagy kifejezetten jó élménye is az online ismerkedésről. Andrea (51) viszi a prímet abszurd történetek terén: “talán amikor egy művész jelent meg, és házassági ajánlatot tett. Elmesélte az életét, többek között, hogy a lányát egy lóért "vásárolta vissza" az apától, és hajóval menekültek, de valahol Ausztrália partvidékén hajótörést szenvedtek.” Valival (50) azért nem találkozott egyik beszélgetőpartnere, mert a “meteo rossz időt jósolt” Magda (70), Andra (51), Márti (67) több barátot is szerzett, Éva (46), és Edit (47) pedig a szerelmet is megtalálta.
A tapasztalatok vegyesek, de mindannyian azt tanácsolják, legalább egyszer érdemes kipróbálni, hisz ha “nem próbálkozol nem is találhatsz” (Magda, 70) és “olyan sok jó ember van, megéri a sok között keresgélni.“ (Edit, 47).
Andrea (51) szerint “gondolják végig, miért nem vágtak eddig bele? Ha csak azért, mert csalódtak a férfiakban, és azt gondolják, hogy egy nővel könnyebb, akkor hagyjuk. Ha nem csak a kíváncsiság hajtja őket, hanem eddig is a nőkhöz vonzódtak a lelkük mélyén is, csak a társadalmi/környezeti elvárások miatt elnyomták magukban, akkor itt az ideje, hogy próbálják megélni valódi érzéseiket.”
Lili (47) tanácsánál pedig mi sem mondhattuk volna jobban: “Bátorság, nyitottság, és ne vegyük magunkra, ha nem jön össze elsőre.”
