Sarah Waters egyszer az egyik interjújában azt nyilatkozta, hogy szívéhez legközelebb az első regénye áll, a Tipping the Velvet, magyarul a Suhog a selyem, libben a bársony. A magyar cím érzékibb, finomkodó, nem annyira nyers és szókimondó, mint az angol cím, amely viktoriánus kori szleng, és a női orális szexre utal. Sarah Waters igyekezett ezt a nyelvezetet átültetni az elbeszélésébe, ezzel is egy izgalmas, sajátságos queer világot teremtve.
A történet narrátora Nancy Astley, aki egy tengerparti kisvárosban, Whitstable-ben él a családjával. Az élet Whitstable-ben egyszerű. Nancy a szülei által üzemeltetett Astley-féle osztriga – Kent legjobbja – nevű fogadóban dolgozik reggeltől késő estig. Ő az osztrigás lány, ami annyit tesz, hogy ül egy támla nélküli széken, és egész álló nap osztrigákat nyit fel, mos meg és kanalaz ki. Az élete egyszerű, csendesen és némileg unalmasan zajlik, annak ellenére, hogy udvarló-féléje is akad, ez a tény sem pezsdíti fel a mindennapjait. Egyetlen hatalmas szenvedélye van csak: a varieték.
Nancy élete akkor kezd fenekestül felfordulni, mikor nővérével ellátogatnak a Canterbury Palace-be, ahol új számokat mutatnak be. Nancy-t teljesen a bűvkörébe vonja a doneveri Phoenix színházból átszerződtetett Miss Kitty Bullter. A színésznő elegáns, divatos férfi ruhában lép színpadra. Kitty dalokat énekel, és a fellépése végén a legcsinosabb lány ölébe rózsát dob. Nancynek elég csak végignéznie a negyedórás műsorszámot, és teljesen belehabarodik Kitty-be, olyannyira, hogy majdnem minden nap elmegy az előadására. A családja csak nevet ezen a gyerekesnek titulált lelkesedésen, de ez a rajongás Nancy egész életét megváltoztatja.
Lassan összebarátkozik rajongásának a tárgyával, aki munkát ajánl neki: legyen az öltöztetője. Nan készségesen vállalja a munkát, és Kittyékkel tart Londonba. A nyüzsgő nagyvárosban hamarosan ő is férfi ruhába bújik, és Kittyvel együtt lép színpadra, miközben a színfalak mögött titkos szerelmi viszonyt folytatnak.
Nancy a nyüzsgő fővárosban új, szabados élményekbe kóstol bele. Titkos meleg társaságok és bárok, díszes szalonok és koszos sikátorok nyújtanak helyszínt az üzekedésre. Bár valós történelmi korszakban élnek a szereplők, a queer háttér szabadosabb, mint azt a kor megengedné. Nancy felnövés történetét követhetjük végig, miközben az erotika végig erősen jelen van. A szexjelenetek nem csapnak át öncélú pornográfiába, végig megmaradnak a jó ízlés határain belül. Igazi, vérpezsdítő, romantikus-erotikus regény az 1800-as évek végén, egy izgalmas korszakban, ahol virágzik a szüfrazsett mozgalom.
