A Gyere haza című regény központjában a meddőség, az azonos neműek házassága és a reproduktív jog áll. A történet elején bepillantást nyerünk a Baxter házaspár életébe.
Kilenc évnyi sikertelen próbálkozás után végre gyermekáldásban részesülnek. Úgy tűnik, az életük sínen van. Zoe hét hónapos kismama, és megpróbálja kiélvezni az esetlen és kissé személytelen babaváró bulit, amit a munkatársai rendeztek a számára. Jól jellemzi Zoét ez a zsúr. Nincsenek közeli barátai, mert a kilenc év alatt tudatosan leépítette a baráti körét. Szociális élete beszűkült, minden a leendő gyermek körül forog.
A következő sorok spoilert tartalmaznak, ezért ha inkább kihagynád, ugorj a SPOILER VÉGE bekezdésre.
Zoe boldogsága nem tart sokáig, a huszonnyolcadik héten elveszíti a kisbabáját. A gyász és a veszteség sem tudja megtörni, inkább megerősíti a gyermek iránti vágyát. Szinte rögeszmésen ragaszkodik ahhoz, hogy anya lehessen, saját testi épségét sem kímélve a cél érdekében. Ez a fajta megszállottság felemészti a kapcsolatát. A férj, Max Baxter, önhatalmúlag, a másik felet kihagyva bontja fel a házasságot. A sok évnyi kudarc kikezdte az önbecsülését, úgy érzi, a párkapcsolatából kiveszett minden intimitás. Nem akar apa lenni. Feladja, és ismét az ital felé fordul. Amíg Max a saját poklában vergődik, addig Zoe megpróbál új életet kezdeni. Keresi önmagát, és egy új, egészen más élet bontakozik ki előtte. Rálel a szerelemre, munkatársa, Vanessa Shaw személyében. Maxot rosszul érinti Zoe leszbikussága, sérti önérzetét, kételkedik saját férfiasságában. Az ellenérzéseket csak tovább szítja Clive tiszteletes, az Örök Dicsőség gyülekezetének lelkipásztora. Az írónő ezen kitalált gyülekezetet egy létező szervezetről mintázta. Az Exodus International közel harminchat éven keresztül működött. Állításuk szerint a szexuális hovatartozás választható. A gyülekezetben sok exmeleg található akik képesek a „normális” heteró életre, pusztán azzal, hogy saját lényüket tagadják meg.
A kiegyensúlyozottabb és egyenlőbb párkapcsolat ismét felerősíti Zoeban a vágyat, hogy családja legyen. Az IVF-kezelésből maradt még három zigóta. Megindul a jogi hercehurca: kié legyen az embrió? Van-e joga igényt tartania a meg nem született gyermekre Zoénak és Vanessának, miután ők egy párt alkotnak Max-szal szemben, aki bár nem akar gyereket azonban igényt tart a magzatokra, hogy azokat továbbadja heteró házasságban élő testvérének?
SPOILER VÉGE
Van esélye egy homoszexuális párnak egy heteroszexuális párral szemben? Kik tekinthetők családnak? Van feltétel nélküli szeretet, amely a szexuális irányultságon túlmutat? Önmagáért szerethetjük-e embertársunkat, vagy mindent meghatároz a vonzódásunk tárgya? Jodi Picoult markánsan foglalt állást ezekben a kérdésekben a regényében. Illetve a hitelesség kedvéért valós elemeket épített be a történetbe. Jó példa erre a GLAD (GLBTQ Legal Advocates & Defenders) ami valós szervezet New Englandban és a diszkrimináció felszámolására és az esélyegyenlőségre törekszik. Jogsegélyt nyújt a hátrányos helyzetben élőknek.
Plusz bónuszként, mivel Zoe zeneterapeuta, a könyv rendelkezik egy ingyenes zenei melléklettel, amely segít ráhangolódni a történetre: https://soundcloud.com/jodi-picoult/sets/sing-you-home-playlist
A könyv beszerezhető a libri.hu-n vagy más könyvesboltban, érdemes a vaterán vagy a jófogáson is szétnézni, mert elő szokott fordulni, hogy megvételre kínálják.
