Magyarországon, reprezentatív felmérések alapján, minden ötödik nő kerül élete során olyan párkapcsolatba, ahol fizikailag is bántják. Ez a szám évek óta stagnál. Ugyan a #metoo kampány elindított egy erőteljesebb kiállást a nők jogaiért, az áldozatok többsége mégsem kap megfelelő segítséget. A 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen rendezvénysorozat jegyében Horváth Éva pszichológussal, a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület önkéntesével az erőszak hátteréről, társadalmi elvárásokról, jogi helyzetről és - ami mindennél fontosabb - az erőszak megszüntetésének lehetőségeiről beszélgettünk.
Mi a párkapcsolaton belüli erőszak dinamikája? Melyek a leggyakoribb előfordulási formák?
Létezik egy hatalmi különbség, ami főként társadalmilag elfogadott vagy fenntartott hatalmi egyenlőtlenségből adódik. Az esetek többségében azt látjuk, hogy az elkövető férfi. Egyszerűen ezt a társadalmi berendezkedés jobban támogatja. A heteroszexuális párkapcsolatok általánosságban olyan elvárásokra épülnek minthogy a férfi legyen idősebb, legyen magasabb, legyen több a fizetése. Ha ebből bármelyik fordítva van, az megütközést vált ki a környezetből, ezzel eleve olyan párkapcsolatra bátorítva a nőket és a férfiakat, amiben már benne van egy hatalmi különbség.
A bántalmazás során szokszor olyan nemi szerepelvárásokra tudnak hivatkozni, amire egy nő nem tud: például nem tud hazamenni és az asztalra csapni, hogy miért nincs vacsora, miért nincs kitakarítva, mert ez az elvárások szerint nem a férfi teendője. Ezenkívül a párkapcsolat minőségének megőrzése is a nők feladata, a női magazinok is ezzel vannak tele: hogyan kell a tökéletes kapcsolatot menedzselni, ápolni. Férfi magazinokban ritkán találunk ilyet. Ha egy férfi a párkapcsolatában uralkodik, az belesimul az elfogadott társadalmi nemi szerepekbe, kevésbé feltűnő. Ha egy férfi alkalmazkodó, engedelmes, akkor ő „papucs”.
A papucsnak nincs női megfelelője, azt a nőt nem gúnyoljuk, aki engedelmes.
Honnan számít erőszaknak egy cselekedet?
Ezt nehéz meghatározni. Vannak egyéni különbségek is attól függően, ki mire érzékeny. A bántalmazó tudja, hol a gyenge pont és így tud bántani. Sok kapcsolatban előfordul, hogy véletlenül és kölcsönösen bántják egymást. A rosszul működő párkapcsolatot meg kell különböztetnünk a bántalmazó kapcsolattól. Az utóbbiban rendszeresen előfordul és egyirányú az erőszak. Csak az egyik fél uralkodik, mindig az ő akarata érvényesül, tehát nem csak egy gyakran veszekedő párról beszélünk. A bántalmazás inkább egy attitűd: „én ezt a másikkal megtehetem, erre jogosult vagyok”. Nehéz egzakt módon megragadni, hogy honnan számít erőszaknak. Fontos dolog, hogyan kezeli a másik az érzékenységemet. Ha kihasználja, akkor az egy nagyon rossz jel.
Nemcsak fizikailag lehet bántalmazni valakit. Mi a helyzet a lelki erőszakkal?
Nagyon sokszor maguk az áldozatok sem veszik komolyan. Kevésbé érződik súlyosnak, de nagyon romboló hatása van. Legtöbbször nem is testi erőszakkal, hanem szóbeli erőszakkal, korlátozásokkal kezdődik a bántalmazás. A korlátozás általában cukormázba van forgatva: „elegek vagyunk egymásnak ketten”, „a barátaid nem olyan intelligensek, mint te”, „nem vagyok-e elég neked”, „majd én dolgozom, neked nem kell” típusú megjegyzések. Ezek a korlátozások a ragaszkodásra alapoznak. Az ember akarja, hogy jól működjön a kapcsolat, akarja, hogy a másik szeresse őt és jól érezze magát mellette, ezért akár önként is bevállalja az elszigetelődést. Mikor az elszigetelés elég jó működik, mikor már kevés társas kapcsolata van az áldozatnak, vagy akár kialakul egy konkrét függőségi viszony (gyerek, közös lakás), vagyis lesz egy olyan tényező, ami miatt sokkal nehezebb kilépni a kapcsolatból, akkor kezdődik a testi bántalmazás.
Mennyire látható a leszbikus és meleg kapcsolatokon belüli erőszak?
Még a mi segélyvonalunkon is kevésbé látható. Ritkán van nem heteroszexuális kapcsolatból érkező hívás. De ami van, az általában leszbikus kapcsolatból érkezik. Sokkal nehezebb felismerni, meg nehezebb is beszélni róla.Tartja magát az a sztereotípia, hogy egy leszbikus kapcsolat nem lehet bántalmazó. Természetesen ez nem igaz, előfordulhat testi, lelki, gazdasági, szexuális, szóbeli erőszak egyaránt. A segítségkérésnek általában útjában áll a homofóbiától való félem, illetve előfordul, hogy ha a bántalmazott még nem bújt elő, a bántalmazó a „lebuktatással” fenyegeti. Mivel úgy áll hozzá a társadalom, hogy ez nincs, sokszor a kapcsolaton belül is az a meggyőződés, hogy ez nem lehet az.
Milyen jogi szabályozás létezik erre itthon?
Viszonylag rövid ideje létezik a kapcsolati erőszak nevű bűncselekmény Magyarországon. Ez magába foglalja a testi erőszakon kívül, a lelki és gazdasági erőszakot. A vád megállásának feltétele, hogy rendszeres legyen az előfordulás, ami minimum kettő esetet jelent. Amennyiben kétszer előfordult testi erőszak, akkor hivatalból üldözendőnek számít, így nem az áldozatnak kell feljelentést tennie, hanem a hatóságnak kell eljárást indítania, amikor tudomást szerez az esetről.
Hány eset jut el a hatóságokig? Hányan kérnek segítséget?
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége készített egy felmérést, amelyből kiderül, hogy Magyarországon élete során minden ötödik nő kerül olyan párkapcsolatba ahol a partnere fizikailag is bántja.
A kérdésre, hogy „érte-e bántalmazás a partnere részéről az elmúlt 12 hónapban?” az igennel válaszolók számát kivetítve a népességi adtokra, 223 ezerre becsülhető azoknak a nőnek a száma, akik olyan kapcsolatban élnek, ahol jelnleg is fizikai és/vagy szexuális erőszak éri.
Ha ezt összevetjük az egységes ügyészségi és rendőrségi adatokkal, ahol mindössze 100-as nagyságrendű számokat találunk, láthatjuk, hogy óriási a látencia. Nagyon sok eset nem jelenik meg a rendszerben soha. A felmérés pontos adatai és eredményei a nokjoga.hu-n megtalálható.
Mi lehet ennek az oka?
A félelem elég gyakori ok. Létezik egy olyan téves elképzelés, hogy ha egy bántalmazott nő kilép a kapcsolatból, akkor minden megoldódik. Ez sajnos nem így van. A kilépéssel nem szűnik meg a bántalmazás, sőt, átmenetileg fokozódik a veszély. Ahhoz, hogy valaki biztonsággal le tudjon zárni egy erőszakos kapcsolatot, nagyon sok dologra szüksége van. A rendőrségnek komolyan kell vennie, szüksége van védelemre, ugyanis gyakori a kilépés utáni zaklatás. Nagyon nehéz lezárni, még akkor is, ha valaki nem szegény. Az esetek többségében a nőt éri fenyegetés a gyerek elvételével, amennyiben nem tudja megvédeni a bántalmazástól, nem a bántalmazót büntetik. A rendőrségnél sokszor azt sugallják, nincs értelme elrendelni távoltartást, vagy akár le is beszélik a feljelentésről, mondván nincs értelme, nincs remény, úgyis vissza fog menni, beszéljék meg, béküljenek ki. Ez az általános vélemény is. Nincs meg a kellő segítség, főként tudáshiány miatt. A kirendelt rendőrök sem ismerik a bántalmazás dinamikáját, mire kiérkeznek, addigra jellemzően véget ért a bántalmazás. A helyszínen találnak egy meggyőző nyugodt bántalmazót, aki egyszerűen manipulál, meg egy hisztérikus bántalmazottat. Ez az állapot meggyőzi őket, hogy nincs itt igazi probléma.
Hozzátok, a NANE-hoz hogyan lehet fordulni? Hogyan érnek el titeket a segítségre szorulók?
Legjobb, ha a segélyvonalunkat hívják. E-mailen is, meg facebookon is elérhetőek vagyunk, de ott nem tudunk igazán hatékonyak lenni, röviden tudunk csak válaszolni. Aki hozzánk fordul, átbeszéljük a helyzetét: mennyire van veszélyben, milyen támogatottsága van, mire volna szüksége leginkább. Ezek mentén segítjük őt abban, hogy a lehető legtöbb információ birtokában, a legjobb döntést tudja hozni a saját életéről. Nyilván mi is tudjuk, hogy ez egy nagyon nehéz helyzet. Házasság, gyerek esetén a közös felügyeleti jog miatt a bántalmazótól gyakorlatilag nem lehet megszabadulni. Ez nyilván a gyereknek is nagyon traumatizáló.
A segélyvonal hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken hívható este 6-tól 10-ig. Az idő szűkös, a megkeresések száma viszont rengeteg. Önkéntesekkel dolgoznak, jelenleg ez a maximum, amire kapacitás van.
A nők elleni erőszak ellen küzdeni kell. Ehhez az első és elengedhetetlen lépés a megfelelő tájékozódás és tájékoztatás. További információkért keressétek bizalommal NANE egyesületet.
