A fejünkbe lett verve: Magyarországon nem jó az azonos nemű párok jogi helyzete. Azonban, ha jobban beleássuk magunkat a jogszabályokba, kiderül, sok szempontból egyáltalán nem olyan rosszak az itthoni állapotok. Bár jelenleg még két külön dolog, hogy mi van az elméletben, és hogy az mennyire érvényesíthető a gyakorlatban. Nézzük meg a legfontosabbakat!

Emlékszem, mennyi mindenre döbbentett rá, amikor először átrágtam magam a Háttér Társaság 2016-ban frissített “Ismerd meg a jogaid!” kiadványán, ezért a qLit fő céljai közé emeltem, hogy az azonos nemű párok jogait és a gyermekvállalás kérdéseit, lehetőségeit érintő információkat minél több emberhez eljuttassam.

FONTOS! A cikk a qLit szerinti legfontosabb információkat tartalmazza!

Átfogalmazásra nem törekszem, a Háttér már elvégezte helyettem azt a munkát, hogy mindenki számára jól érthetően lefordítsák a törvényi, jogszabályi meghatározásokat.

Párkapcsolat I. – Bejegyzett élettársi kapcsolat

Magyarországon 2009. július 1. óta létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat (továbbiakban bék.) intézménye, ami a házasság megfelelője az azonos nemű párok számára kidolgozva. A bék. szabályozásának logikája, hogy ha a törvény nem ír elő kifejezetten eltérést, akkor a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így tehát a bék. érvényességére, létesítésére, megszűnésére is a házasság szabályait kell alkalmazni.

Pár kiemelten fontos dolog, amiben a bék.-ra lépő élettársak jogai és kötelezettségei megegyeznek a házastársakéval:

  • a bék. a felek között vagyonközösséget keletkeztet;
  • a bejegyzett élettárs a bék. felbontása után jogosult tartásdíjra és lakáshasználatra;
  • a bejegyzett élettárs végrendelet hiányában törvényes örökös, illetve végrendeleti öröklés esetén jogosult a kötelesrészre;
  • a bejegyzett élettárs az együttélés hosszától függetlenül jogosult özvegyi nyugdíjra;
  • a bejegyzett élettársakat megilletik mindazok az adó-, szociális , munkajogi, állampolgársági, stb. kedvezmények, amelyek a házastársakat is.

A bejegyzett élettársi kapcsolat egyik leglényegesebb eleme a vagyonközösség. Ennek lényege, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat ideje alatt szerzett tulajdon közös tulajdon.

De nézzük a különbségeket. A törvény hét ponton ír elő eltérést a házasság esetén alkalmazandó szabályoktól. Itt erőteljesen kiütközik, hogy főleg a gyermekvállalás, gyermeknevelés kérdéseiben van lényegi különbség:

  • kiskorú (18 év alatti) személy bejegyzett élettársi kapcsolatot gyámhatósági engedéllyel sem köthet;
  • a házastársak névviselésére vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni;
  • a bejegyzett élettársak nem fogadhatnak közösen örökbe, és a pár egyik tagja nem fogadhatja örökbe a másik partner gyermekét sem;
  • a bejegyzett élettársak nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben;
  • a szülő bejegyzett élettársa nem minősül automatikusan a gyermek szülőjének (nincs apasági (szülőségi) vélelem);
  • ha a felek minden kérdésben megegyeznek, a bejegyzett élettársi kapcsolatot közjegyző is felbonthatja;
  • bék. kötésére csak kijelölt anyakönyvvezetők jogosultak.

A névváltoztatást el lehet intézni, a különbség, hogy ilyen esetben a születési név változik meg.

Párkapcsolat II. – Élettársi kapcsolat

Az élettársi kapcsolat megfelelő élethelyzet bekövetkezésével automatikusan jön létre. A Ptk. szerint “élettársi kapcsolat áll fenn két, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között.” 1996 óta azonos nemű párok estében is fennállhat, 2010. január 1. óta pedig az élettársak (nemüktől függetlenül) kérhetik élettársi kapcsolatuk nyilvántartásba vételét is.

A bejegyzett élettársakkal szemben az élettársak között nincs vagyonközösség, élettársi kapcsolat megszűnése esetén a vagyont nem egyenlő arányban, hanem a hozzájárulás arányában kell megosztani. További eltérés a bejegyzett élettársi kapcsolattól, hogy az élettárs nem törvényes örökös, vagyis végrendelet hiányában nem örököl partnere halála esetén. Végrendelet esetén is különbség, hogy az örökösödési illeték élettársak esetén a bejegyzett élettársi kapcsolathoz képest jóval magasabb.

Gyermekvállalás, gyermeknevelés I. – Bevezető

A hatályos magyar szabályozás elutasító...

Ez az a témakör, amely sokszor diszkriminatív, és nagyon szigorú itthon a szabályozás.

Jogi szempontból alapvetően két kérdés merül fel:

  • megkönnyítsék-e az azonos nemű párok gyermekvállalását (a mesterséges megtermékenyítés és az örökbefogadás melegek és leszbikusok számára kedvező szabályozásával), illetve hogy
  • lehetővé tegyék-e, hogy a gyermeknek az őt nevelő azonos nemű pár mindkét tagja törvényes szülője legyen.

A hatályos magyar szabályozás mindkét kérdésben elutasító, ennek ellenére mindennapi tapasztalat, hogy egyre több meleg és leszbikus pár nevel gyermeket. Az alábbiakban a főbb gyermekvállalást és -nevelést érintő jogszabályokat tekintjük át.

Gyermekvállalás, gyermeknevelés II. – Mesterséges megtermékenyítés

Az egészségügyi intézményekben igénybe vehető mesterséges megtermékenyítést szigorú (és az azonos nemű párok számára erősen diszkriminatív) szabályok övezik. Az egészségügyi törvény szerint csak házaspárok, különnemű élettársak, meddő vagy koruknál fogva hamarosan meddővé váló egyedülálló nők vehetik igénybe. Élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő leszbikusok, illetve természetes úton fogamzásra képes nők nem.

Mesterséges megtermékenyítés igénybevételére külföldön tágabb körben van lehetőség: számos országban a magyarnál jóval liberálisabb a szabályozás, így leszbikus párok és egyedülálló nők (a meddőségre vonatkozó korlátozások nélkül) is részt vehetnek a kezelésben.

Mivel a mesterséges megtermékenyítés egészséges nők esetében rendkívül egyszerű beavatkozás, azt akár házilag is el lehet végezni egy fecskendő segítségével. Az ilyen házilag végzett beavatkozások elvégzői azonban, az emberi test tiltott felhasználásának bűntettét követik el (a spermadonor nem követ el bűncselekményt).

További fontos kockázat, hogy függetlenül attól, hogy az apát az anyakönyvbe bejegyzik, a spermadonor később is kérheti apasága elismerését, és igényt tarthat például a gyermekkel való kapcsolattartásra. Erről a jogáról az apa joghatályosan nem tud lemondani, szülői joga bármikor „feléledhet”.

Gyermekvállalás, gyermeknevelés II. – Örökbefogadás

A hatályos magyar jogszabályok az örökbefogadásnak két formáját ismerik: az egyéni örökbefogadást és a közös gyermekké fogadást. A közös gyermekké fogadás azonos nemű párok számára nem megengedett, viszont egyéni örökbefogadásra minden arra alkalmas személy jogosult, függetlenül szexuális irányultságától vagy családi állapotától (tehát akár egy élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő személy is örökbefogadhat egyénileg).

A törvény ellenben azt is előírja, hogy a házaspárokat előnyben kell részesíteni az örökbefogadás során, ezért egyéni örökbefogadásra azonos nemű párok esetén nagyon ritkán kerül sor, bár az elmúlt években több példa is volt rá.

Az örökbefogadási szabályokat nem lehet úgy megkerülni, hogy az ember külföldön fogad örökbe: a nemzetközi örökbefogadásokra vonatkozó ún. Hágai egyezmény szerint külföldön is csak akkor lehet örökbefogadni, ha a külföldi örökbefogadást a magyar hatóságok engedélyezik a magyar jog alapján.

Bár a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy egy gyermeknek jogilag két azonos nemű szülője legyen, a szülő bejegyzett élettársát a jog mostohaszülőnek, a szülő élettársát pedig nevelőszülőnek ismeri el. A legtöbb jogszabály a mostoha-, illetve nevelőszülőt a gyermek hozzátartozójának vagy közeli hozzátartozójának tekinti.

Összességében elmondható, hogy nemzetközi szinten Magyarország, az azonos nemű párok jogait illetően, a középmezőnyben halad. Van hová fejlődnünk, és ehhez szerencsére már nem is kell nagyon messzire mennünk jó példákért. Írországban 2015-ben a világon elsőként népszavazás döntött az azonos nemű párok házasságának törvénybe iktatása mellett. Franciaországban legfelsőbb bírósági döntés született arról, hogy nem lehet megakadályozni azonos nemű párok örökbefogadását, akármilyen módon fogant a gyermek, és már Szlovéniában is legalizálták az azonos nemű párok házasságát, bár a gyermekvállalás itt még mindig nem megoldott kérdés.

 

Cikkünk kivonat, így mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy az őt érintő jogszabályokat teljes egészében tanulmányozza át. Továbbá jogi kérdések esetén keresse bizalommal a Háttér Társaságot!

Ismerd meg a jogaid! (2016)

Bejegyzett élettársi kapcsolat - Útmutató meleg és leszbikus párok részére (2015)

 

Ne maradj le!

Automatikus email értesítést kapsz új cikkeinkről, ha megadod az email címed.

Kommentek

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>