Szivárványos ABC-nk B betűjével folytatjuk az LMBTQ+ könyvajánlónkat. Kormi és Simon kalandjai után egy Hófehérke árnyékában élő biszexuális tinilány történetével ismerkedhettek meg.

 

B – Salla Simukka: Vérvörös (2014)

Eredeti megjelenés: 2013

 

A tizenhét éves Lumikki Andersson nyugodt élete egy szempillantás alatt a feje tetejére áll, amikor vérszagú bankjegyeket talál a gimi sötétkamrájában.  Habár a lány mindent megtesz, hogy ne keveredjen bele a három osztálytársa zűrjébe, Lumikki hamarosan negyedmagával menekül a finn, az orosz és az észt alvilág bűnözői elől. Útja során hajmeresztő és kissé valószínűtlen kalandokat él át – olyanokat, ami a tizenéves korosztályt olvasásra sarkallja.

A könyv egyébként a Hófehér-trilógia első kötete. A regénysorozat a főszereplőről kapta a címét – a Lumikki ugyanis Hófehérkét jelent finnül. Bár főhősünk a híres királylány nevét viseli, személyisége aligha állhatna távolabb a gyámoltalan, szőke hercegére váró (hetero)normatív Hófehérkétől. A Vérvörös Lumikkije feketén issza a kávét, fekete ruhában és bőrbakancsban jár, képregényeket olvas a szabadidejében, és persze megszállottan nyomoz az igazság után. Amolyan kamasz Lisbeth Salander (Stieg Larsson A tetovált lány c. könyvének főszereplője) – ahogy több irodalomkritikus is emlegeti.

A Hófehérke-szál egyébként nemcsak a lány nevében van jelen. Az írónő gondosan a klasszikus mese elemei köré építi a YA, vagyis ifjúsági, krimi cselekményét. Új értelmet kap a fehér, a vörös és az ébenfekete szín, az üvegkoporsó és a menekülés is a sötét erdőben. A Vérvörös mégsem Hófehérke-átirat: Lumikkinek saját története van, amely nem a herceg hőstettével végződik. Főleg, hogy hercegről szó sincs a regényben.

Ahogy jobban megismerjük Lumikkit, azt is megtudjuk róla, hogy szerelmi bánata van. A lány sokat gondol a volt barátnőjére és arra, hogy miért futott zátonyra a kapcsolatuk. Főhősünk szexuális irányultsága nem áll a regény központjában – amolyan visszatérő mellékinformációként jelenik meg a történetben. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lenne fontos része Lumikki személyiségének. Csupán annyit jelent, hogy Lumikki nem egy LMBTQ+ karakter, hanem egy karakter, aki mellesleg az LMBTQ+ közösséghez tartozik. A Vérvörös létezése nagy felüdülés mindenkinek, aki leszbikus* szereplőkről szeretne olvasni, de nem kívánja magát újra és újra végigszenvedni a „felismerés – önutálat – előbújás – sírás-rívás – önhibáztatás – önelfogadás” jól ismert skáláján.  

Lumikki szexuális irányultsága egyébként olyannyira mentes minden klisétől és beskatulyázástól, hogy neve sincs. A Vérvöröset olvasva teljesen helyénvaló lenne azt állítani, hogy ez egy leszbikus tinikrimi, de ha belekukkantasz a sorozat következő köteteibe, akkor ez már nem ennyire fekete-fehér. Ha mégis ragaszkodunk a skatulyázáshoz, akkor a modern Hófehérkénket leginkább a „biszexuális” feliratú dobozba lehetne begyömöszölni.

Habár a Vérvörös ifikönyv, felnőttként is van mit tanulni belőle. Könnyed olvasmány, ami ugyanakkor komoly témákat dolgoz fel. A drogkereskedelem mellett központi témája az iskolai zaklatás és egy kissé különc kamasz lelkivilága is. Mindenképp megéri elolvasni,  főleg azért, hogy legyen hasonlítási alapod, ha a mozikba kerül, a hírek szerint tárgyalások alatt lévő, hollywoodi filmváltozata.

Subscribe to Our Newsletter

Szerző