Életmód

„Amikor nincs a homlokomra írva” – Femme mindennapok

Nem is leszbikus a leszbikus, ha nem hord kockás inget, nincs felnyírva a haja minimum egy helyen, nem dönti magába literszámra a sört, vagy nem viseli magán a leszbikus identitás valamelyik hasonló, univerzális szimbólumát. Azt hihetnéd, hogy valamelyik könnyed, szatírikus, leszbikus sztereotípiákat feldolgozó cikket olvasod, de most nem erről lesz szó.

Habár mindenkinek a saját döntése úgy öltözködni és úgy alakítani a megjelenését, ahogy neki jól esik - és igen, ez néha egybeesik azokkal a bizonyos sztereotípiákkal - az esetek egy részében már-már elvárássá fejlődött a “tipikus leszbikus” kinézet. Brigi megírta nekünk tapasztalatait arról, hogy milyen femme leszbikusként az élet, hogyan nehezítjük meg egymás dolgát és húzunk fel akadályokat sokszor azzal, hogy puszta külsőségekre alapozva ítéletet mondunk másokról.

“Tizenöt éves korom óta tisztában vagyok a szexuális orientációmmal, sok változáson mentem keresztül, igyekeztem megtalálni a stílusom, végül a nőies öltözködésben találtam meg önmagam. Számomra egyszerű a nőiességet képviselni, viszont femme leszbikusként ismerkedni sokkal nehezebb. Egyrészt sokszor érzem, hogy a “tipikus leszbikus jegyek” nélkül nehezebb felhívni magamra egy másik lány figyelmét, másrészt többször megbélyegeztek már a "divatleszbikus" kifejezéssel, hiszen ilyen külsővel nem lehetek valóban leszbikus.

Két oldalról értek a támadások. A hitetlen leszbikus* nők és a még hitetlenebb férfiak részéről.

Rengeteg férfi próbálta elmagyarázni, hogy tévedésben élek, mert ilyen külsővel csak heteró lehetek, és tipikus háziasszonynak való vagyok, aki főz, mos és gyereket nevel.

A másik nehézség, amire korábban utaltam, maga az ismerkedés. Kevés nő hiszi el rólam, hogy valóban leszbikus vagyok, és nem kalandot keresek, hanem komoly kapcsolatot. Persze, ha bizonygatni kell a szexuális orientációt az már rég nem jelent jót.

Tapasztalataim szerint a leszbikusoknak szervezett programokon könnyebb ismerkedni, és bár javarészt ilyenkor is az én feladatom a kezdeményezés, jó érzés, amikor kölcsönös az érdeklődés. Ha megvan a kiszemeltünk, működik a kémia is és az ismerkedés idővel átalakul párkapcsolattá akkor már egyszerűbb a történet.

Két éve élek együtt a barátnőmmel, és volt már problémánk a külsőségekből adódó félreértésekből, féltékenységből. Az elején teljesen elvarázsolta a nőiességem, büszkén sétálgatott velem kéz a kézben az utcán. Majd jött a fordulat, amire számítottam is az előző kapcsolataimból kiindulva. Gyakorta féltékeny lett már arra is, ha valaki csak rám nézett. Igyekeztem megértetni vele amit az előző barátnőim sosem értettek meg: nem tudok olyan stílusjegyeket magamra erőltetni senki kedvéért, amiket nem érzek a sajátomnak.

Volt, aki meg akarta változtatni a stílusom, a külsőm, a teljes megjelenésem. Szerencsére a párom hamar megértette, hogy én így érzem jól magam a bőrömben, és ha reggel belenézek a tükörbe, így vagyok elégedett azzal, aki visszapillant rám. Boldog vagyok, hogy találtam egy olyan embert, aki olyannak fogad el, amilyen vagyok és nem próbál megváltoztatni.

Ahogy Audrey Hepburn is mondta:

Miért kellene váltani? Mindenkinek megvan a maga stílusa, és ha ezt az ember megtalálta, igenis, ragaszkodjon hozzá

Lányok, élvezzétek nőiességetek minden pillanatát, ne hagyjátok elbizonytalanítani magatokat és merjetek kezdeményezni, mert soha nem tudhatjátok, ki lesz az a nő, akivel elsöprő szerelmet élhettek át.

Jójárt Brigi”

Mindegy, hogy milyen a megjelenésed vagy miként határozod meg magad (az meg aztán végképp mindegy, hogy mások hogyan határoznak meg téged!), a végén úgyis az fog számítani, hogy mennyire érzed jól magad a bőrödben. Hidd el, mindenki azonnal érzi, ha összhangban vagy önmagaddal. Bármelyik kategóriába is soroljon az idegen, aki most lát téged először, ez az érzés lesz az, ami téged meg fog határozni a szemében, úgyhogy legyen ez a célkitűzés!

Kapcsolódó cikkek

A weboldal cookie-kat használ. Oké Bővebben

X