Kult

Leszbikus ponyvaregények az amerikai irodalomban

Manapság rengeteg LMBTQ+ témájú könyvből válogathatunk, hisz folyamatosan jönnek ki a fiatalokat és a szépirodalom kedvelőket megcélzó művek. Ezekről írtunk már ebben, ebben és ebben a cikkben. A lehetőségek tárháza ma már szinte végtelen. Azonban érdemes elgondolkodni, milyen lehetett több évtizeddel ezelőtt hozzájutni az ilyen típusú könyvekhez, amiknek elolvasása után nem a legjobb kép alakult ki a leszbikus* nőkről.

A ponyvairodalom kialakulása egészen az 1890-es évekig vezethető vissza, bár népszerűségre igazán az 1920-as években tett szert, valamint a második világháborút követő 15 évben. Bár ezek a könyvek szépirodalmi értékekkel nem rendelkeztek, fő céljuknak így is eleget tettek: kellően szórakoztatók, olcsók voltak, és bárki könnyen hozzáférhetett újságárusoknál, buszmegállóknál lévő üzleteknél vagy akár gyógyszertárakban is. Az emberek szerették őket, virágzott a műfaj, viszont volt az árnyoldala is: mivel férfiolvasóknak szólt, erősen korlátozva voltak íróik a témák és történetszálak tekintetében.

A második világháború után a hazaérkező katonák számára és fiatal férfiak olvasóköréhez igazodva elterjedtek a kaland, horror és háborús történetek, majd a kevésbé megszokottabb témák kezdtek hódítani. Ilyen volt a „leszbikus vágy” is. Miért vágyról és nem a szerelemről írtak? Egyszerűen az amerikai kormányzati cenzúra nem engedélyezte, hogy a regényekben pozitív kicsengést kapjon a homoszexualitás. A szereplők a történet végére vagy heteroszexuálissá váltak vagy meghaltak, megőrültek, de semmiképpen nem teljesedhettek be érzelmeik.

Természetesen a borítóknak is tükröznie kellett a kor alapvető gondolkodását a leszbikusságról. Gyakoriak a kevés ruhában és intim környezetben ábrázolt hölgyek.

 

A ponyvairodalom nem segített abban, hogy eloszlassa a kor stigmáit a homoszexualitásról, sőt még jobban ráerősített a leszbikusokról* alkotott előítéletekre. Gyakoriak voltak a butch nők, akiket a gonosz csábító erőnek állítottak be. Máskor a borítókon nagybetűkkel szerepeltek a sátán, bűn vagy természetellenes szavak.

Legnagyobb részt heteroszexuális férfiak írták a történeteket, akik előítéletekre és a férfiolvasók igényeihez igazodtak.

 

Természetesen nemcsak férfiakhoz jutottak el a regények, hanem a leszbikus* nők is csak ilyesfajta irodalommal találkozhattak. Emiatt érdemes megemlíteni azokat a női írókat is, akik maradandót alkottak ebben a műfajban, mivel igazi emberek érzéseiről akartak írni.

Valerie Taylor is közéjük tartozott, aki magát biszexuálisként definiálta, és saját elmondása szerint a leszbikus történetek férfi íróinak többsége még életében nem beszélt egy leszbikussal* érzéseiről vagy tapasztalatairól. Munkásságának fő kiindulópontja, hogy igazi emberek valódi érzéseiről írjon. A leszbikus ponyvairodalom királynője, Ann Bannon nem saját érzéseiről írt, azonban neki köszönhetően alakult ki a máig ismert butch nő archetípusa, illetve ismert volt komplex karaktereiről.

Beebo Brinker karaktere az első pozitív butch nő a leszbikus irodalomban. Magas, atletikus testalkatú és a regényben megtagadja a szoknya viselését, emellett törekszik a minél magasabb képzettség elérésére. Sok tekintetben szembemegy a kor előírásaival.

 

A ponyvairodalom legmaradandóbb leszbikus témájú regénye Patricia Highsmith: Price of salt című műve. Nem másról van szó, mint későbbi nevén Carol címen megjelentetett regényről. A mű publikációs történetét tekintve 1953-ban ponyvaregényként is megjelent, mindössze 25 centért lehetett hozzájutni. Highsmith regénye egészen különleges, hisz az 50-es évek cenzúrája nem fogott ki rajta, viszonylag pozitív befejezéssel rendelkezik.  Emiatt leszbikus* körökben sokáig a legkedveltebb regényként tartották számon.

Az 1953-as borítón Patricia Highsmith írói álnevet használt, mert nem akart konkrétan leszbikus témájú íróként elhíresülni.

 

A leszbikus ponyvairodalomnak köszönhetően népszerűvé váltak a nők közötti intim kapcsolatokkal foglalkozó regények, melyek a későbbi évtizedekben inspirálták a máig ismert írókat arra, hogy pozitív kép kialakítása csak reális és komplex karakterekkel alkotható meg az irodalomban.

Kapcsolódó cikkek

A weboldal cookie-kat használ. Oké Bővebben

X